NAGYBAJOMfigyelő:
2013.augusztus 26.

Jó érzés az, ha valaki közössége hasznos tagja, de ebben legalább időről időre meg kell erősíteni.

Nem ott születtem, de szülőhelyemnek, szűkebb pátriámnak érzem Porrogszentkirályt. Életem fiatalabbik részét ebben a Csurgó környéki kis faluban éltem le. Gyékényesen eszméltem, a harmadik osztályt Zákánytelepen jártam. Szüleimmel együtt nagyszüleimnél lakva. A gimnáziumi padokat Csurgón koptattam.

Gyermekkoromban a szentkirályi öregek még emlékeztek arra a tűzvészre, mely az akkori zsuppos falú fél oldalát leégette, házról házra terjedve. Így aztán nem volt furcsa szokás, hogy az idősebb gyerekek szinte valamennyien önkéntes tűzoltók lettek.
Valamikor 1956 környékén én is önkéntes tűzoltó lettem Tóth Jóska bácsi parancsnoksága alatt, aki fiának osztálytársa voltam.
A szentkirályi tűzoltóknak volt akkor egy ló vontatású szerkocsija és egy 400-as motor fecskendője. A tűzoltók, hogy fenntartsák gyakorlatukat akkor is versenyekre jártak. Mi is. Az akkor 500, 600 lelkes kisközség olyan csapatot tudott kiállítani, aki a Csurgón tartott járási versenyt 400-as kismotorfecskendőben megnyerte. Büszkén vettük át a bőr aktatáskákat csurgói Drimmel tűzoltó parancsnoktól. Innen emlékszem Radák hadnagyra is.
A sors úgy hozta, hogy mindkettőjük lányát évekkel később tanítottam.

Azt meg már rajtam kívül talán csak Drimmel Ani tudja, hogy az egykori csurgói tűzoltóparancsnok unokája és tánccsoportja szórakoztatta a nagyérdeműt az idei Nagybajomi Városnapok megnyitóján. Nem esett messze az alma a fájától. Ő is a közösséget építi, a közösségért tevékenykedik. Mint a tánccsoport többi tagja, akik egykori iskoláim – Zákány, Gyékényes – tanulói voltak. Egyikük-másikuk nagyszülei valaha osztálytársaim is lehettek. Talán megértik ezek után, hogy nekem legalább annyira rosszul esett, mint nekik, amikor a bemondó, aki egyben a rendezvény szervezője volt vízvári tánccsoportként mutatta be őket a közönségnek.

Hogy ifjúkori történetemet folytassam. A verseny után megbetegedtem. Helyemet öcsém foglalta el a tűzoltócsapatban. Megnyerték a megyei versenyt is. Egy kerékpárt kaptak emlékül.
Az országos versenyen ők képviselhették Somogy megyét.

Kevesen tudják, hogy Karádi Pista után – aki irányítása alatt az ifjúsági tűzoltók a versenyek sorát nyerték – nyugdíjazásomig én lettem az iskola tűzrendészeti felelőse.

Ezért vettem részt a nyilvános állományülésen, ezért írtam róla beszámolót.

 pZ