Nagybajom:
2007-11-14.
Táskai Vince élt 44 évet.
Béke poraira!
Ahogy mi ismertük…
„Gyere, nézd meg a számítógépet!
Légy szíves csinálj egy meghívót!
Gitározni kellene az énekkar fellépésénél!
Hangosítás kellene a bulihoz! „
Gyakran elhangzottak ezek a mondatok. Vince jött és segített. Nem csak nekünk, mindenkinek, aki szólt neki. Állandóan úton volt, hogy a kéréseknek eleget tegyen.
Ha viccelődésről volt szó, akkor is lehetett hozzá fordulni, benne volt a játékban.
Volt, hogy eltűnt, hiába kerestük a stúdióban,
s most végleg elment hirtelen és visszavonhatatlanul.
Olyan emberként hiányzik, aki nem tudott nemet mondani…
(VBJO)
Roth Erik
Egész “sráckorom” Vincével töltődött (tényleg így helyes leírva is, mert tartalommal megtöltött időszak volt ez!). A legnagyobb nevetéseket neki köszönhettem. Igazi jó barátom volt, haragudni soha nem lehetett rá. Amikor meghalt, a kölyökkorom is eltűnt, pedig igyekeztem megőrizni a hangulatát, eddig a pillanatig.