Lehet, hogy ez az eset egy ember hibája, de sok minden történik régóta a MÁV házatáján ahhoz, hogy ne kellene ezekből a legmagasabb szinten következtetéseket levonni.
Párat felsorolok: koszos, késő vonatok, kevés utas, szárnyvonalak megszüntetése, a MÁV Kargó eladása, a most már rendszeressé váló vasutas sztrájkok stb.
Tudomásom szerint a vasúti szállítás – energiafelhasználás szempontjából – fajlagosan az egyik legolcsóbb, környezetbarát szállítás.
Mi az oka annak, hogy kizárólag minden eszközzel a közúti szállítást fejlesztik?
Talán túl erős az olaj lobbi?
Túl sok befolyásos ember érdekelt a közúti szállításban?
A megoldás az energiakvóta emelése, mert nem a megfelelő év szintjéhez állapították meg?
Mi lesz velünk?
Beledöglünk az energia árakba, a klímaváltozásba?
A kérdőjelek helyére ugye tehetünk felkiáltójeleket.
Meghitt hangulatban nyitotta a református egyházközség „Októberi estek a csillag alatt” rendezvénysorozatát a Nagybajomi Vegyeskar a nagybajomi református templomban.
Az eseménynek az adott aktualitást, hogy október elseje a zene világnapja.
Pap Jenő karnagy elmondta, hogy kevés olyan nemzet él a világon, amely olyan gazdag népzenei kincset mondhat magáénak mint a magyar.
Kár, hogy ennek a gazdag kincsnek az ápolására egyre kevesebb az idő az iskolában. A kórus előadásában elhangzottak népdal feldolgozások épp úgy, mint egyházi kórusművek. A legnagyobb élményt a szólamok együtt zenélése és műsor végén a közönség és a kórus együtténeklése adta.
Az eseményről a Bajom TV helyszíni beszámolót készített, melyet pénteken közvetítettek.
A zene világnapja alkalmából szerdán délelőtt Tibol Veronika és Pap Jenő ötletes zenei vetélkedőt szervezett az egész iskolát megmozgatva.
Az osztályok kaptak egy-egy borítékot, amelyben dalok voltak soronként összekeverve, elrejtve. Ezeket helyes sorrendbe kellett rakni. Amikor elkészültek, közösen el kellett énekelniük. A vetélkedőn nagyon jól érezte magát, szívesen énekelt gyerek és felnőtt.
Az „Októberi estek a csillag alatt” rendezvénysorozat a református templom csillaga alatt a hónapban tovább folytatódik. Az érdeklődők találkozhatnak Balczó András többszörös világ- és olimpiai bajnokkal, Jókai Anna írónővel és az Újpesti Baptista gyülekezet harang együttesével. Program Kiss Zoltán (pZ)
…A DRV Zrt. PR-vezetőjétől megtudtuk: a dél-balatoni szennyvíz-projekt keretében Balatonlellén, Kéthelyen, Marcaliban és Siófokon fejlesztik a szennyvíztelepet, ezzel párhuzamosan valósul meg 23 településen a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése és bővítése is. Nagybajomban, Karádon és Somogytúron új szennyvíztelep épül. Tab a KEOP-pályázaton szeretne forrást nyerni a szennyvíztelep korszerűsítéséhez, s az első fordulón már sikeresen túl van. Ugyanezen a pályázaton remél uniós pénzt a Rinya menti kistérség, benne a nagyatádi szennyvízteleppel, amelynek rekonstrukciója 500 millió forintba kerül. http://sonline.hu/index.php?apps=cikk&cikk=174580
Irigylem az atádiakat, hogy a szennyvíztelep bűzét szagolhatják. Sok esetben végigsétálva a nagybajomi utcákon mi is szagolhatjuk az emésztőgödrök bűzét.
Három dolog jut erről eszembe:
Először: akkor még csurgói lakosként irigyeltük Atádot, hogy város lett, melynek feltétele az volt, hogy legyen szennyvízhálózata, és ezt megkapta.
Másodszor: egyik székelyföldi település volt polgármestere addig nem akarta bevezettetni a vezetékes vizet településére, míg a szennyvízhálózat el nem készül.(Rövidesen átadják mindkettőt.)
Harmadszor: Nagybajom azzal, hogy évtizedeken keresztül nem volt képes létrehozni szennyvízhálózatát ahhoz mérhető hibát követett el, mint amikor megakadályozta azt, hogy a vasút keresztülmenjen a településen.(Az óra még ketyeg.)
(pZ) Kiss Zoltán
Mannaként várják a milliárdokat F. Szarka Ágnes Pályázati támogatás:segítőre talált a maroknyi közösség a református templom felújításához Gamos Adrienn
Két cikket is olvashatnak az olvasók Jákóról a Somogyi Hírlap mai számában. Megszólal a község polgármestere Kovács János, Hosszúné Deli Hajnal óvónő, Bertalan Béláné tanító és Fejér István lelkész.
A manna égből pottyant eleség. A sok hátrányos település nem Jóistentől származó eleségre, alamizsnára vágyik. Helyzetét a politikának köszönheti. Netelántán azon kellene változtatni. Nem most, hanem azonnal! (Azokat a törvényeket, rendeleteket nem Monokon, Nagybajomban és még csak nem is Jákóban hozták.)
Emlékszem a rendszerváltás időszakára. A kistelepülések felemelkedésüket remélve megújultak. Az egész országot pártállástól függetlenül felháborított Csaucseszku faluromboló politikája. Gondolják tovább! (pZ)
Szombaton este Száll a hinta című zenés előadásával ismét élete első színpadára lép Ivancsics Ilona színművész. Haza hozza életét: a színházat. A nagybajomi származásúak közül neve a ma élő magyarok között talán a legismertebb. Mindig örültem közelebbi-távolabbi ismerőseim, iskolatársaim, tanítványaim sikereinek. Amennyire tudtam figyelemmel kísértem, kísérem most is. Hiszek a jó példa erejében, egymás munkájának kölcsönös megbecsülésében. Remélem, sokan vagyunk így ebben az egyre anyagiasabbá váló világban. A cím ami alatt e pár gondolatot leírtam volt iskolatársam a vései Kossuth díjas Bertók László költő egyik könyvének címe. Befejezésül egy gondolatot a művésznőtől:
” A gyerekeknek üzenem, hogy soha ne adják fel az álmaikat, még akkor sem, ha esetleg egy felnőtt azt mondja, úgysem éred el. Velem is ez történt, mégis sikerült, színész lettem.” Forrás:http://www.csutkamano.hu/magnoliaPublic/csutkamano/sztarok/ivancsicsilona.html Program:http://nagybajomfigyelo.freeblog.hu/archives/2008/03/31/Program_2008_aprilis/ (pZ)
Nem vagyok szakember, nem voltam és nem vagyok képviselőtestületi tag sem. Meggyőződésem, hogy a közigazgatásnak szakmainak kell lenni. Feltételezem, hogy a Közigazgatási Hivatal párt- és kormány-független.
Úgy gondolom, hogy a köztisztviselők olyan szakemberek, akiknek kinevezése szakmai kérdés. Annak eldöntése, hogy feladatukat hogyan tudják ellátni szintén szakember feladata.
A jegyző feladatai közé kell, hogy tartozzon szerintem többek között az is, hogy törvényességi szempontból véleményezze a választott tisztségviselők javaslatait, feltárja azokat a törvényes lehetőségeket melyek alapján a képviselőtestület dönthet, felelős a döntések törvényességéért – törvénytelen döntések esetén a K. Hivatal felé, vagy a K. Hivatalon keresztül törvényességi óvással kell, hogy éljen -, felelős a döntések végrehajtásáért, felelős apparátusa munkájáért.
Úgy tudom, hogy a szakmai munka felett elsősorban a Közigazgatási Hivatal látja el felügyeletet. Ekkor viszont a Közigazgatási Hivatal tudja eldönteni azt, hogy képes-e a feladatát ellátni a jegyző, vagy nem.
Természetesen a jegyzőtől elvárhatja a polgármester azt, hogy vele jó emberi kapcsolatban legyen.
Az is természetes, hogy a Közigazgatási Hivatalnak figyelembe kellene vennie a település választott testületének jegyzőről kialakított véleményét. Szeretném, ha így lenne! Kiss Zoltán (pZ)
Ma, vagy egyes források szernit egy hete múlt annak, hogy százhetvennyolc esztendővel ezelőtt halt meg Virág Benedek. Nem az a fontos, hogy hol született, hol élt, hol halt meg, hanem az, hogy egy település mennyire tekinti magáénak, és mennyit tesz azért, hogy neve fenn maradjon.
Virág Benedek 1775-ig Virág Ádám (Dióskál, Zala vm.?, 1754. – Buda, 1830. jan. 23.? 30?)
Paptanár, költő, műfordító, történetíró, a magyar ódaköltészet első mestere. A kor legnagyobb ódaköltője. Berzsenyi Dánielig ő volt a magyar ódaköltészet legjelentékenyebb alakja. Kortársai „magyar Horácnak” (Horáciusz) nevezték a tabáni poétát. Jobbágycsaládban született. Gyermekéveit Nagybajomban töltötte. Egyes állítások szerint itt született.
Élete, munkássága Szülőhelye bizonytalan, a legtöbb forrás dióskálinak tekinti, a templom falára 1930-ban elhelyezett emléktábla is ezt állítja. Gyermekkorát részben itt, részben Nagybajomban töltötte, tanulmányait a nagykanizsai és a pesti piaristáknál végezte, 1775-ben pálos szerzetes lett. Pesten teológiai és bölcsészeti tanulmányokat folytatott. Székesfehérváron tanár, majd világi pap, nevelő, három évtizeden át nyugdíjából szerény viszonyok közt Budán élt. Kedves egyéniségével, verseivel, műfordításaival nagy tekintélyt szerzett magának. Főleg a Magyar századok c. nagy történelmi műve gyakorolt maradandó hatást a reformkor elejének közgondolkodására. http://zalai.dfmk.hu/zalaiak?p=876
Virág Benedek Békesség óhajtás: 1801. esztendő című versét Kodály Zoltán azzal tette ma is ismerté, hogy 1953-ban megzenésítette.
VIRÁG BENEDEK: BÉKESSÉG-ÓHAJTÁS
Szállj le felséges palotád egéből Béke! mennyeknek koronás leánya! Szállj le, s Európánk mezején jelenj meg Már valahára!
A vadon Marsnak dühödött kezéből Üsd ki dárdáját: raboló vitézit Puszta honnyoknak telekére vissza -Menni parancsold.
Ily soká tartó viadal piaccán A szeled lelkek fene tigrisekké Válnak, elszokván az igaz, s az érző Emberi szívtől.
A dühösséggel keresett dicsőség Vesszen el, Músám szabadon kiáltja: A borostyánág, ha vereslik, undok Címer előttem.
Szállj le! s vigasztald meg az árvaságot, Béke, mennyeknek koronás leánya! Hajh! sok országok szava kér, jelenj meg Már valahára.
Kodály Z.: Gömöri dal és Békességóhajtás / Wish for Peace Vox Humana Choir of Vác (HUN), conducted by József Maklári in 1976. http://www.youtube.com/watch?v=v1dEU5Qt_lw
Az elmúlt napok alatt nem kívántam ünneprontó lenni, ezért csak ma hívom fel a figyelmet a következő cikkekre.
Sonline: 2007-12-31 17:23:39 Legek
A legszörnyűbb baleset. Frontálisan karambolozott két gépkocsi Nagybajom és Böhönye között. Az Audiban utazó kislány és a nő a helyszínen az életét vesztette; a harmadik személyt mentőhelikopter szállította el. A Toyota vezetőjét könnyebb sérüléssel vitték el a mentők. http://sonline.hu/index.php?apps=cikk&cikk=111852
Sonline: Kolumbán Tünde 2007. december. 30., 08:17 Siófok nem fürdött be
Mélységesen egyetértek a polgármester asszonnyal abban, hogy az országos média a Nagybajom életében, talán a térség életében is fontos eseményekről nem tudósít. Bezzeg amikor a szovjet emlékművet megrongálták, azonnal itt voltak. Nem várható el az újságíróktól sem, hogy olyan eseményekről tudósítsanak, amelyekről nem tudnak. Én sem vagyok hajlandó olyan nagybajomi eseményekről, programokról tudósítani, amelyekről még szórólapon sem értesültem. (Igaz, nem vagyok újságíró.) Kénytelen vagyok megvárni, míg az valahol meg nem jelenik. Egy hírnek – főleg helyben – egy rövid idő múlva nincs hír értéke. Legfeljebb dokumentál.
Nagybajomiként, somogyiként örültem a Somogyi Hírlap Somogyország Kincse sorozatának, mely véleményem szerint nem csak Somogynak szól, hanem érdeklődésre tarthat számot az országban, országon kívül is. Számomra elgondolkodtató, hogy a Gyergyairól, a Boronkáról szóló oldalból a szerkesztő a következőt tartotta az interneten rögzítésre méltónak: Flaubert a francia líra gondolkodója http://www.somogyihirlap.hu/index.php?apps=tartalom2&q_datum=2007-12-17 (pZ)
A nagybajomi ifikör idei nyilvános rendezvényeinek legnagyobb durranása volt a Mega – Láz. Mint immár három éve idén is zsúfolt ház előtt került megrendezésre az énekverseny, most már „kistérségi” szinten.
A színvonalas vetélkedőn jól szórakozott az est nagyszámú közössége. A műsort színesítette Jáger Kinga, és a műsor kedvéért szerveződött tánccsoport fellépése. Az est során a rendezők – József Attila egyik megzenésített versével, melyet a PRAXIS zenekar adott elő – megemlékeztek a “fiatalon” elhúnyt Táskai Vincéről is .
Farkas Balázs egyik műsorvezetőként szellemes összekötő szövegével, és Hegedüs Zoltánnal közösen írt számával – versenyzőként is – méltán vívta ki a zsűri és a közönség tetszését, és lett közönségdíjas, vihette haza a digitális fényképezőgépet.
A kristálytisztán éneklő hencsei Bogdán Marianna kapta az esődíjat és a vele együtt járó házimozirendszert.
Második helyezést ért el a kadarkuti Orsós Győző, aki DVD berndezéssel gazdagodott.
Harmadik lett a nagybajomi Horváth Zsolt, akiMP 3 lejátszót kapott.
Nagyon sokat tett a sikeres rendezvényért a Nagybajomi Ifjúsági Kör, Pirka Mátyás vezetésével. Ismét bebizonyította a közösség közönségszervező, egyben közösségformáló erejét. Mindannyiuknak köszönet érte. (pZ)
A rendezvényről olvashatnak a Somogyi Hirlap: 2007-12-31. 4. oldalán Mega – Láz Nagybajomban címmel.
