Nagybajomi hírek oldala

Címke: KissZ 5 / 8 oldal

Hírcsokor

NAGYBAJOMfigyelő:
2011. február 3.

Azoknak az olvasóknak szól a hírcsokor, akik időnként olvassák a Nagybajom Figyelő híreit.

Fejezetek Nagybajom történelméből

NAGYBAJOMfigyelő:
2010. december 7. Kiss Zoltán Legutóbb frissítve: 2014.02.07.

Kevés olyan – hasonló lélekszámú – település van Magyarországon, melyet úgy ismernek az országban irodalomtörténeti és történelmi emlékei miatt, mint Nagybajomot.

Középiskolások irodalom órán tanulnak a nagybajomi születésű Virág Benedekről a magyar ódaköltészet első mesteréről, és Pálóczi Horváth Ádám polihisztor, irodalmár Ötödfélszáz Ének című gyűjteményéről vagy az irodalombarát Sárközy Istvánról, aki vendégül látta és támogatta Csokonait.
Gyergyai Alberttet a nagybecsű, nagybajomi születésű irodalomprofesszort idézve  Takáts Gyula költő A magyar Hafiz című tanulmányában így ír erről a korról:

„…Egy kertre emlékezve(1971) című esszékötetemben (Takáts Gyula) szereplő Csokonai Somogyban című fejezetemben Csokonai, Sárközy, Pálóczi Horváth körét a keszthelyit megelőző „Bajomi Helikon”-nak kereszteltem el. És Gyergyai Albert így válaszol erre: „Takáts Gyula… lelkes költői túlzással egész »Helikont« vél látni a falunkbeli költők és literátorok társaságában: el is hinném örömest, de a feledékeny falu éppúgy nem emlékszik erre, mint a tényekre támaszkodó rideg irodalomtörténet, bár egyszer talán kiderül, hogy a költőnek van igaza”… Mondhatnám bátran, éppígy áll irodalomtörténetünk is Csokonai szellemével… Nem hiszi el, bár ő, Csokonai, a művét asztalára tette – és magam is a tényeket és az adatokat a legpozitivistább alapossággal felsoroltam. Még a Sárközy bajomi bibliotékájának (A bibliotékáról Molnár László Sándor, Csurgó) katalógusát is, Mózsa Ernő bajomi származású főorvos közlését idézve – amely azt bizonyítja, hogy Descartes-tól, Herder-, Voltaire-, La Fayette-től Barclay-ig stb. ott élt közöttük, Bajomban, Európa szelleme. És Csokonai több, mint negyven somogyi verse nem ezt bizonyítja-e?…”

Bertók László: Így élt Csokonai Vitéz Mihály (részlet) (A részlet Csokonai bajomi tartózkodásának állít emléket.)


Somogy megyei középiskolásként
történelem tanárom elmondta, milyen nehézségeket okozott az építtetőknek a Budapest – Fiume vasútvonal kivitelezése, mert egyes földbirtokosok nem engedték, hogy földjeiken keresztül haladjon a vasút.
A települések között megemlítette Nagybajomot is.

A II. világháború magyarországi eseményeinek egyik legutolsó véres ütközete  Nagybajom környékén zajlott. A Margit-vonal részeként a németek Marcali – Nagybajom – Nagyatád irányában erős védelmi vonalat építettek ki, hogy elzárják az oroszok útját a zalai olajmezőktől. A front 1944 december elejétől 1945 március végéig Nagybajom környéke felett hullámzott nem kímélve a települést, lakóit  és a harcoló felek egymást sem. Különösen nagy volt a Vörös Hadsereg vesztesége.

Az orosz elesettek egy részét a Szovjet Hősi Emlékmű mögött temették el, míg a német katonai sírok közül Nagybajomban csak néhány ismert. A Sárközy István Helytörténeti Múzeum kertjében, és a nagybajomi római katolikus templom parkjában vannak temetve. A német hősi halottaknak Böhönyén létesítettek temetőt, emlékhelyet.

Nagybajomban a II. világháború még mindig kísért. Sokan vesztették életüket a háború „robbanó emlékeitől” szántás közben aknára lépve, vagy a robbanószereket „piszkálva”. Hosszú ideig a szülők – a háborút követően – nem engedték gyermekeiket a környező erdőkbe. Féltek, hogy „felrobbannak”. A háború “emlékei” még mindig megtalálhatók a környező erdőkben és a településen is (futóárkok, robbanó eszközök – föld felett vagy betemetve) minél idősebbek, annál veszélyesebbek.
Legutóbb – szeptember 16-án – találtak egyet a körforgalom építése során.

NAGYBAJOM A II. VILÁGHÁBORÚBAN (link gyűjtemény)

A II. világháború vége Somogy megyében Puskás Béla

http://kapos.hu/hirek/kultura/2010-07-01/hadszinter_somogy_foldjen.html
http://kapos.hu/hirek/kultura/2010-07-01/veget_ernek_a_harcok_somogy_megyeben.html
http://www.kaposvariujsag.hu/popup/printing.php?curl=helyi-hireink&aurl=hol-sirjaik-domborulnak-somogyban-mintegy-hatezer-kulfoldi-katona-nyugszik

A fenti három link egy fájlba rendezve

Nagybajom története: 39. Felszabadulásból megszállás (1943 -1945)
Marics József, CREDO 2010 december 3.oldal

Nagybajom Története Mikóczi Alajos – Solymosi László Nagybajom Nagyközségi Közös Tanács Végrehajtó Bizottsága Kaposvár, 1979
(A könyv megvásárolható a Sárközy István Helytörténeti Múzeumban. Nagybajom, Fő u. 4 sz.)

NAGYBAJOM FELSZABADULÁSA (Mikóczi Alajos) 378. oldaltól a 383. oldalig

MALLY FERENCNÉ KEMÉNY SAROLTA: AZ 1944-45.ÖS ESEMÉNYEK 493. oldaltól a 497. oldalig

MARICS JÓZSEF: NAGYBAJOM TÖRTÉNETE: 39. A FELSZABADÍTÁSBÓL MEGSZÁLLÁS (1943-1945) Megjelent: CREDO 2010. december a 3.oldatlól az 5. oldalig.

Hiába kész az út, a táblák kint vannak

KaposPont:
2010-09-02 16:46:11

Még mindig kint vannak az 50-es táblák a 61-es úton, pedig látszólag készen van a felújítás. A Nagybajom-Böhönye közötti szakaszon lakott területen kívül is korlátozzák a sebességet, ha valaki túllépi, megbüntetik…
http://kapos.hu/hirek/kis_szines/2010-09-02/hiaba_kesz_az_ut_a_tablak_kint_vannak.html 


Biztosan sokan ismerik azt a tanmesét, amikor a pásztor sorozatosan farkast kiált akkor is, amikor azok nem jönnek. Így akkor sem hisznek neki, amikor tényleg bajban van. Így van ez a táblákkal is.
Nem tudom, most mi a helyzet, mert tapasztalatom szerint kint hagyták a táblákat nem csak Böhönyéig, hanem Iharosberényig – talán több mint egy éve kint vannak. Tapasztaltam, hogy Iharosberényben 30 km- es táblánál a rendőrök fényképeztek olyankor is, mikor ott nem folyt munka. Egyik ismerősöm szerint munkaszüneti napokon is. Azóta a Nagybajom – Kutas – Nagyatád – Csurgó – Iharosberény utat választom. Valamivel hosszabb, de szabályosan lehet rajta közlekedni.

Egyébként elképesztő a táblák elhelyezése. Úgy gondolom a kivitelező szándéka szerint az építés teljes időtartamára egészen az átadásig a Nagybajom – Böhönye szakasz egész hosszára legalább 50 km-es sebességkorlátozást gondolt – ahol dolgoznak 30 km-t. Ehhez viszonyítva –  még talán most is – az utazó talál olyan 50 km-es táblát – nem is csak egyet, melyet a tőle talán 10 méterre, vagy távolabb levő kereszteződés a KRESZ szerint felold. Találkoztam olyan esettel is, ahol a dolgozó munkások mellett 50 km-es sebesség volt engedélyezve. Még jó, hogy a jobb érzésű gépkocsivezetők a forgalmi viszonyoknak megfelelő sebességet választottak.

Nagyon enyhén fogalmazva ezek a viszonyok nem erősítik, hanem határozottan gyengítik, morálisan aláássák a törvények betartását. A szabályokat betartó közlekedőnek, azaz érzése, hogy haladásával nem alkalmazkodik a közlekedési viszonyokhoz, ezzel veszélyezteti a szabálytalanul közlekedők biztonságát.
(pZ)

A kőműves már laptoppal jár

Sonline:
Legutóbb frissítve: 2010. március 23. 08:45
Harsányi Miklós, Varga Andrea

 

Zéró tolerancia! Alaphangon 100 ezer forint a bírság
Szabó Tamás, a gazdakörök és gazdaszövetkezetek somogyi elnöke úgy látja: teljesen felesleges adminisztrációval sújtják a termelőket, ezért az új kormánynál indítványozzák majd a jogszabály módosítását…
http://sonline.hu/somogy/kek-hirek-bulvar/zero-tolerancia-alaphangon-100-ezer-forint-a-birsag-294583

NAGYBAJOMfigyelő:

 „Mari néninek” számítógépet, internet hozzáférést kell vásárolnia, meg kell tanulnia a számítógép használatot, tanulmányoznia kell a több száz oldalas adójogszabályokat, munkajogi szabályokat,  ügyfélkaput kell nyitnia az apehhez ahhoz, hogy napszámossal felásassa a kiskertjét, mert „Zéró tolerancia!”
De jobban teszi, ha havi „XXXX” összegért, vagy alkalmanként könyvelőt fogad.
Apropó mennyi is a napszám ? Napi 3000-4000Ft?
Hagyja parlagon! Majd megbüntetik, mert egyenlőre övé a föld és elszaporodik rajta a parlagfű.
Jobb lesz, ha sorba áll segélyért. Mások úgy is azt teszik.
Ez normális? Vajon kiknek és miért készülnek a törvények?
(a szerk.)

 

Március 15. 2010

NAGYBAJOMfigyelő:
2010. március 15. Frissítve: 2010.03.17. 11:17

Talpra magyar, hí a haza!

E sornak
Ezernyolcszáznegyvennyolc óta
Mindig volt,
Míg magyar él a Földön,
Ha tetszik, ha nem,
Mindig kell, hogy legyen
Politikai mondanivalója!
pZ

Az idei évben is méltó keretek között rendezték meg Nagybajomban március tizenötödikét. Pénteken az iskola diákjai, ma pedig a város ünnepelt, előbb a református templomban, majd innen és a Fő térről vonult a  fáklyás tömeg a Pálóczi Horváth Ádám Művelődési Házba.
A Himnusz közös éneklése után az ünneplők megnézték a hetedik osztályosok ünnepi műsorát.
Ami valóban ünnepi volt. Tökéletes összeállítást, a jól válogatott zene és vetített képi anyag, a szereplők jó versmondása és mozgása tette felejthetetlenné.
A műsor Deák Varga József ünnepi beszédével folytatódott.
Czeferner Józsefné polgármesterasszony zárszavai és a szózat éneklése után a résztvevők képviselői megkoszorúzták a művelődési ház parkjában levő emlékhelyet.
pZ

Deák Varga József ünnepi beszéde:
http://nagybajomfigyelo.freeblog.hu/files/Dokumentumok/márc15_2010.doc

Gergelics Sándor ünnepi beszéde
Elhangzott 2010. március 12-én a Nagybajomi Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola és az EGYMI diákjai előtt a Pálóczi Horváth Ádám Művelődési Ház nagytermében. A műsort a hetedik osztályosok adták.
Az ünnep beszédet Gergelics Sándor tanár úr mondta.

Minden nemzeti ünnepünk olyan, mint egy megelevenedett történelemóra. Történelemóra, melyen már az első osztályosok is részt vehetnek, de nyolcadikosok is jelen vannak. Az ünnepnapokon hazánk történelmének legnagyobb pillanataira emlékezünk. Azokra a pillanatokra, amikor nagyon jó volt magyarnak lenni. Ilyen pillanat volt 1848. március 15-e is, a magyar nemzeti forradalom napja, amit ma ünneplünk.

A felső tagozatosok már tudják, de a kicsik kedvéért érdemes elmondani, miről is tanulunk történelemórákon. Az egész világ, de elsősorban hazánk, Magyarország és az itt élő nép, nemzet történelméről. Arról, hogy mi minden történt velünk az elmúlt ezer, kétezer évben. Mikor volt háború, és mikor volt béke, kik voltak az uralkodók, kik irányították az országot a különböző korokban. És aki sokat járt már történelemórákra – például a hetedikesek meg a nyolcadikosok – , azok már biztosan azt is észrevették: az igazi nagy változások gyakran forradalmakkal kezdődnek.

Forradalom – sokat mondó szó ez. Mintha látnánk mögötte a forró zubogó vizet, és felmerül a sokadalom, a nyüzsgő tömeg képe is. Forradalomnak azt nevezzük, amikor sok-sok ember úgy érzi, hogy a fennálló rend, az uralkodó, vagy a törvények nem jók, valami másra van szükség. Olyan rendszert szeretnének, amelyben nagyobb a szabadság, ahol mindenkinek hasonlóak a jogai, és igazságosság uralkodik. És ha sokakban megszületik a vágy valami jobbra, akkor ez a sok ember összefog, és akár fegyverrel is kiköveteli az igazságát.

1848. március 15-én nem volt szükség fegyverekre. Már attól megrettent a királyi udvar, hogy nagy tömeg özönlötte el Pest-Buda utcáit, és együtt követelték ugyanazt: a magyar nemzet és a nemzetet alkotó emberek szabadságát. És mert két nappal korábban Bécsben is forradalom volt, de ott fegyverek is dörögtek, volt okuk ijedelemre a hatalom birtokosainak. Engedélyezték, hogy önálló magyar kormány – akkor úgy nevezték minisztérium – alakuljon, egy derék magyar ember Batthyány Lajos vezetéséve.

Tehát azokon a márciusi napokon felgyorsult a történelem kereke: minden esemény, ami akkor történt, ma tananyag. Történelmi idők – mondjuk az ilyen időszakra. Azt hinnénk, hogy egészen különleges emberek vitték végbe a nagy történelmi cselekedeteket. És csakugyan, voltak közöttük kiemelkedő személyiségek. A költőóriás Petőfi Sándor. Vagy a regényíró Jókai Mór. Kossuth Lajos, Széchenyi István és Damjanich tábornok. De higgyétek el ők voltak kevesebben! Sokan, nagyon sokan voltak az olyan hétköznapi, egyszerű emberek, mint mi vagyunk.

Egyszóval a forradalmakhoz nem kellenek feltétlenül rendkívüli emberek. Néhány persze nem árt, hogy legyen kire hallgatni, legyen, aki elöl megy, aki kiemelkedik a tömegből. A legtöbb forradalmár azonban kisember. Aki beleolvas a forradalmárok leveleibe, naplóiba, meglátja majd, hogy nem hősök és szentek, hanem halandó emberek voltak a nagy események résztvevői. Olyan emberek, akik napi gondjaikkal küszködtek, de kötelességüknek tartották a haza szolgálatát. Így kerülnek igazán közel hozzánk, így kerül hozzánk ez az ünnep.

Kisebb – nagyobb feladata minden nemzedéknek van. A negyvennyolcasoknak igen nagy küldetésük volt. Talán, ha kegyes lesz hozzánk a sors, nekünk nem jutnak ennyire nehéz dolgok.
De biztosak lehettek abban, hogy eljön az idő, amikor nektek is határozottan meg kell védenetek valamit, amiben hisztek. Amikor ki kell állnotok a magatok, a családotok vagy mások, akár idegenek igaza mellett. Ne késlekedjetek akkor!
Jussanak eszetekbe ezek a hétköznapi forradalmárok, és legyetek ti is erősek, egyenesek, bátrak!

Legyetek méltóak szüleitekhez, nagyszüleitekhez, őseitekhez. Mi magyarok ezt a bátorságot örököltük – ezt adjuk tovább gyerekeinknek.
Éljen a magyar szabadság, éljen a haza!

A feledett Virág Benedek

NAGYBAJOMfigyelő:
2010-01-12.

Nagybajom számára évfordulókban január a leggazdagabb hónap. Ebben a hónapban született Gyergyai Albert és Tibol László. Ebben a hónapban halt meg Csokonai Vitéz Mihály, 190 éve Pálóczi Horváth Ádám, rá 10 évre Virág Benedek.

Közülük idén ismét a méltatlanul feledett példaéletű Virág Benedekről emlékezem.

Virág Benedek

Virág Benedek


1754-ben született és 1830 januárjában halt meg a szerzetes, világi paptanár, korának legnagyobb, a késői korok meghatározó ódaköltője, a „magyar Horác”.

Korának óriási tekintélye volt. Mindenki kikérte véleményét, aki számított a hazai kultúrában. Tanácsait meghallgatták. Budai otthonában felkereste többek között Berzsenyi és Csokonai is.

Születését nem anyakönyvezték. „Trehány volt az atya” (pap), akinek anyakönyvezni kellett volna, mondotta egy ma élő pályatársa*.
Így nem tudjuk azt, hogy Nagybajomban, vagy Dióskálon született-e.  Ő maga erről így ír: „Ott születtem, hol a bajt nagyban osztogatják”.
A Honismeret c. lap 2000/3-as számában Horváth Júlia „Virág Benedek és kortársai”** című cikkében így ír:
„Ma már tudjuk, hogy Virág Ádám Ignác*** Dióskálon született 1754-ben, s miután apja a jobbágyi kötelékek alól feloldoztatott, 1769-ben családjával Nagybajomba költözött.”
Erre hivatkozva a Magyar Nemzet egyik újságírója az elmúlt valamelyik évben így vélekedik: Eldőlt, hogy hol született Virág Benedek.
Nem tudom, hogy a Honismeret cikkének írója milyen dokumentumra hivatkozik. De pl. egy jobbágyi felszabadító levél dátumából, egy jóval később kihelyezett emléktáblából nem lehet következtetni egy ember születési helyére.
Az egyik földesúr a jobbágyot kölcsönadhatta egy másiknak.
Hogy ki hol születik a születés pillanata dönti el, nem a vélekedés.
De nem ez a fontos. Az fontosabb, hogy mely települések érzik magukénak. Legyen az Dióskál, Nagybajom, Nagykanizsa, Pécs, Székesfehérvár, vagy Pest-Buda.
Egy biztos: haza Nagybajomba jött. Nagybajomba a Fő utca és a Jákói utca kereszteződésében lévő „dombon” lakó szüleihez.
Édesapja ügyes kezű kovács volt a Sárközy uradalomban. Így Sárközy kastély közvetlen szomszédságában mindig kéznél volt, ha javítani kellett a hintót.

Furcsa módon az anyanyelv változása felejtette el irodalmi munkásságát, melynek ápolásáért korában annyit tett.

* Vesd össze a ma élő pályatárs írásaival:
CREDO 2006. szeptember 2-3 oldal
CREDO 2006. október 2-3 oldal
CREDO 2013. január

**
Horváth Júlia: Virág Benedek és kortársai, Honismeret 2000/3
***Szerzetessé szentelésekor kapta a Benedek nevet


Kiss Zoltán

Figyelmükbe ajánlom:

Tabán-anno:TÉNYEK, TALÁNYOK,TÉVHITEK ÉS TÉVEDÉSEK VIRÁG BENEDEK KÖRÜL
http://taban-anno.blogspot.hu/2013/12/tenyektevhitek-es-tevedesek-virag.html
(2013.12.30.)

**Horváth Júlia: Virág Benedek és kortársai, Honismeret 2000/3
http://www.vjrktf.hu/carus/honisme/ho000343.htm

Nem érhető el (2013.08.18.) ( a szerk.)

Virág Benedek – linkgyűjtemény, Nagybajom Figyelő
http://nagybajomfigyelo.wordpress.com/2008/01/30/virag-benedek/

Nyílt levél

NAGYBAJOMfigyelő:
2009-09-20.  Frissítve: 09.22.

„Szemét ügyek”

 Kedves Barátom! 

Köszönöm, hogy felhívtad figyelmemet a következő linkre: http://www.fntudosito.hu/riport/4024
Már találkoztam vele. Egyrészt olvasom FigyelőNet (http://www.fn.hu/) híreit, másrészt rendszeresen olvasom Nagybajom honlapjának Fórum rovatát (http://sgforum.hu/forum.php3?azonosito=nagybajom). 

Ami miatt a linket eddig nem tettem közzé az, hogy szeretnék a képekre, a szemétügyre reagálni. Sajnálom, hogy ezt a község vezetői írásban eddig nem tették meg. Pedig tudtommal több önkormányzati ülésen is foglakoztak a problémával. Vallom: „Verba volant, scripta manent.” A szó elrepül, az írás megmarad. Fordíthatnám szabadon úgy is: a leírt ígéretet könnyebb számon kérni. 

A szemetet a környezet szempontjából két nagy csoportra osztanám.

Az egyik lebomlik, környezetszennyezés nélkül beépül a természetbe. Ez a szerves hulladék. Az ember szerepe, hogy meggyorsítsa a természetbe épülését.

A másik feldolgozatlanul, válogatatlanul károsítja környezetét. Feldolgozás után hasznosítható.

Nagybajom városából intézményesen szállítják:

a háztartási hulladékot, amely az előbb említett mindkét hulladékfajtát tartalmazza.

Meghatározott rend szerint szállítják a zöld hulladékot, mely szerves hulladék. (http://nagybajomfigyelo.freeblog.hu/archives/2009/05/03/Zold_hulladek/)

Szállítják a szelektív hulladékot: egyes hulladékfajtákat ellenőrizetlenül (üveg, papír, műanyag) szelektíven címkézett konténerekben el lehet helyezni a város egyes pontjain (míg az edények meg nem telnek).  

Az elmúlt évben még a város két pontján (Vásártér u vége, Kunmajor) konténer volt elhelyezve, melyben szemetet lehetett elhelyezni. Én magam nem tudom, hogy milyen szemét számára. Azt sem tudom, hogy használatának szabályait hol tették közzé. Hogy milyen körülmények alakultak ki, ahhoz meg kell nézni a Kunmajorban még működő konténert és környezetét. Nem válik a „város” dicsőségére. (Lásd a legelső hivatkozást: http://www.fntudosito.hu/riport/4024.) 

Hála Isten nem lakok egyik lerakó közelében sem, de megértem a közelben lakók felháborodását.

Pár évvel ezelőtt, amikor a város a mostani szolgáltatóval szerződést kötött, a szolgáltató meghatározta, hogy milyen és mekkora edényeket ürít a szemétgyűjtés során. A város illetékes szerve kedvezményes hulladékgyűjtő-edény értékesítést végzett. Nem mérte azonban fel, hogy mely háztartások maradtak edény nélkül. A nem a megállapodás szerint gyűjtött hulladékot a szolgáltató pedig nem szállította el. Jobbik esetben ez a Vásártér utca végébe, illetve Kunmajorba a konténerbe illetve a konténer mellé került, kerül, ha nem a közvetlen környezetet, mezőt, erdőt szennyezi az építési hulladékokkal, a kidobott bútorokkal, a használhatatlan műszaki cikkekkel együtt. 

Egyes helyeken Nagybajomban is törvényesen meg lehet szabadulni bizonyos hulladékoktól. Például a szükségtelen gyógyszereket vissza lehet vinni a patikába, elemeket az ABC-be, vagy egyéb helyekre. A papír hulladékot az elmúlt évekbe az iskolások gyűjtötték. A pille palackokat most is gyűjtik.
Törvény szabályozza az elektromos készülékek forgalmazók által való kötelező visszavételét. Vajon új készülék vásárlásakor hány nagybajomi viszi vissza használt készülékét Kaposvárra.

Megjegyzem az elmúlt években a év egy napján az önkormányzat szervezésében a városban lomtalanítást végeztek. Ekkor a lakók megszabadultak megunt, elhasználódott berendezési tárgyaiktól. Idén Nagybajom honlapjának Fórum oldalán megkérdezte valaki, mikor lesz a lomtalanítás (Környezetünk- laci –  2009. ápr. 10. 22:21 – http://sgforum.hu/listazas.php3?azonosito=nagybajom&id=1234785666) . Válasz azóta sem érkezett. Pár nap múlva a polgármester a Bajom TV képújságján közzétette a zöldhulladék szállítási rendjét (http://nagybajomfigyelo.freeblog.hu/archives/2009/05/03/Zold_hulladek/). (Nem láttam még zöld hulladékot kihelyezni és szállítani a városban. Vagy magától lepusztul, vagy komposztálva újrahasznosítják.)

Ezek alapján a következő vélemény alakult ki bennem.

Elgondolkodtató, hogy több évvel az új szállítási rend kialakítása után derül ki, hogy legalább kétszáz olyan háztatás van, ahonnan nem szállítják el a szemetet, mert nem vásárolták meg a megfelelő kukákat. Ez eddig senkit nem érdekelt? Most is csak azért érdekli a vezetőket, mert kétszázzal több edény ürítéséért kell fizetni, mint amit elvisznek?
Ez a szemét jobb esetben a konténerekbe rosszabb esetben a környezetbe kerül és alakítja nem csak a városvezetésről, hanem a város lakóiról kialakított véleményt is. Míg a város vezetőit választáson le lehet váltani, de a lakóitól megszabadulni nem.

Mit kellene tenni ahhoz, hogy a szemétügyből ne legyen „szemét ügy”?

Körültekintően megszervezni a hulladék minden formájának szállítását.
–          A rendszerből hiányzó kb. 200 darab kuka pótlása minden lehetséges eszközzel, ha kell önkormányzati segítséggel.
–          A zöldhulladék évi nyolcszori szállítása helyett évi kétszeri lomtalanítás.
–          Ha mindez megvan, a kunmajori hulladéklerakó megszüntetése.
–          A környezet rendjének szigorú betartatása, a renitenskedők következetes büntetése.
     A bizonyítékgyűjtésbe, dokumentálásba például a polgárőrséget is be lehetne vonni.  

A probléma megoldását úgy látom, hogy segítené az önkormányzat által megszavazott hulladékudvar megvalósítása.
A szabályok betartatása, és következetes számonkérés nélkül azonban, az intézkedéseknek nem lesz eredménye. Az újabb intézkedések csak újabb problémákhoz vezetnek.
 

Bennünket nem vigasztal, de „Szemét ügyek” nem csak nálunk vannak.
A párhuzamosságok és az azokra adott válaszok azonban, segíthetnek saját bajaink megoldásában.

Rendszeresen figyelemmel kísérem a neten testvértelepülésünk Szárhegy történéseit is az erdélyi online újságok oldalain (http://www.erdely.ma/index.php,  http://www.honline.ro/, http://www.figyelo.ro/, http://www.ujkelet.ro/, http://www.kisujsag.ro/, http://www.kronika.ro/index.php stb.) valamint figyelemmel kísérem Szárhegy honlapját (http://www.lazarea.ro/), ahol olvasom a Szárhegyi Közlöny cikkeit.

Szárhegyen is van szemét ügy és vannak „szemét ügyek”.

Amikor a NAGYBAJOMfigyelő blogot indítottam, testvértelepülésünkről sokkal több netes hírt találtam, mint Nagybajomról. Másrészt példának tartottam bizonyos történéseket, ezért a NAGYBAJOMfigyelő oldalain egyes Szárhegyről szóló cikkekre felhívtam a figyelmet.

Szárhegy, a szárhegyi vezetők az interneten, de az írott sajtóban is sokkal jobban kommunikálnak, mint Nagybajom. Érdemes elemezni a cikkek témáját, a reagálásokat, a hírforrások számát és összehasonlítani a nagybajomival.

Pillanatnyilag náluk a szemét ügyön kívül a szennyvíz a téma. Bár csak már mi is ott tartanánk. Innen a távolból csak reménykedhetünk, hogy megértik, hogy a szennyvíz elvezetése a közösségi érdekeken túl egyéni érdek (a mi érdekünk is), amiért áldozni is kell.

Üdvözlettel:
Zoli
(Kiss Zoltán)

Ajánló

NAGYBAJOMfigyelő:
2009-08-03. 

Tisztelt Klubtagok, Nagybajom iránt érdeklődők! 

Három hírre szeretném felhívni elsősorban azoknak a figyelmét, akik nem Nagybajomban élnek, illetve nem kísérik rendszeresen figyelemmel a nagybajomi történéseket.

Az első linkre látogatva megtalálják FÜRDŐVEL foglalkozó híreket és cikkeket, melyek az országos és a megyei online hírforrások közöltek. Itt megjegyzem, hogy az új tulajdonos nem nyilatkozott arról, hogy a tervezett komplexum fürdő részét hogyan kívánja üzemeltetni. Megnyitja-e a környékből érkező fürdővendégek előtt, vagy csak a szálló vendégei számára teszi elérhetővé. Ami legkésőbb akkor derül ki, ha meghatározza a fürdőbelépők árait. De ez még messze van.
A város számára minden bizonnyal hasznos lesz, ha megnyílik a komplexum.
http://nagybajomfigyelo.freeblog.hu/archives/2009/07/11/Kint_van_a_vizbol_a_furdo/ 

Felsőkak - erdei vasút végállomásAz ősz folyamán Nagybajomból elszármazott barátaimmal végigjártuk azokat a Nagybajomhoz tartozó egykori településeket, melyekről Ballérné Marika és Marics Csaba összegyűjtötte – Puszták népe I. – II. címmel (Könyvajánló időpontja a Szent István Napok programjában /utolsó link/)- a még meglévő képi emlékeket.
A háború utáni időkben az akna veszély miatt a gyerekeket a szülők nem engedték a határ egyes részeire, így barátaim az összes településen még nem jártak.
Igazán azok a helyek döbbentették meg őket, amelyet gyermekkorukból ismertek. Ma már egy-egy gyümölcsfa, megmaradt kerítés, temető emlékeztet az egykor virágzó településekre.
Akkor nem találtuk meg a FEHÉRTÓ pusztai kápolnát.
Ide invitál a következő linken lévő meghívó.
http://nagybajomfigyelo.freeblog.hu/archives/2009/07/29/Nagybajom__Feherto/
 

Az orvosi ügyelet megszüntetését figyelembe véve a képviselőtestület nem dönthetett másként csak úgy, hogy a városnapra és langallófesztiválra nem áldoz milliókat, de lehetőséget ad arra, hogy ezt egyéb forrásokból megszervezzék. Így idén szolidabb lesz a VÁROSNAP. Idén SZENT ISTVÁN NAPOKcímmel kerül megrendezésre a meghívó szereplő támogatók jóvoltából. A rendezvény keretében mutatják be a Puszták népe második kötetét. Ekkorra szervezték az Ifinapok rendezvényeit is.
A rendezvény meghívóját, programjainak elérhetőségét tartalmazza a harmadik link. Melyet a lap linkjei közül a Program-ra kattintva is el lehet érni.
Ha a program változik és tudomásomra jut, a meghívókat módosítom. Figyeljék a Frissítés  dátumát.
http://nagybajomfigyelo.freeblog.hu/archives/2009/07/27/Szent_Istvan_Napok_-_Nagybajom/  

Megjelenik a NAGYBAJOMfigyelő oldalain, körlevélben értesülnek róla az iWiW-en a NAGYBAJOMfigyelő blog klubjának tagjai.
(Elnézést kérek a háromszor elküldött iWiW klubüzenetért. Augusztus 3.-án háromszor próbálkoztam az üzenet elküldésével, de a rendszer nem fogadta. Ezt a három próbálkozást kapták egyszerre a klubtagok./08.05./)
Nagybajom, 2009-08-03.  

Kiss Zoltán (pZ)

 

Évfordulóra

NAGYBAJOMfigyelő:
2009. május 2. Legutóbb frissítve. 2014.02.07.

Sárközy István 1759. április 22-én született Kisasszondon. Kiemelkedő szerepet játszott Nagybajom és a megye életében, gazdasági és kultúrtörténeti fejlődésében. A somogyi költőutód, Takács Gyula Bajomi Helikonnak nevezte a hajdani Sárközy-kúria társasági életét. Nagybajom neve számomra – volt csurgói gimnazistaként – Pókos tanár úr nyomán – az irodalomtörténetben Pálóczi–Sárközy–Csokonai nevével egybeforrva lett ismertté, képviselte a Debrecenből induló Sárospataktól Pápán, Nagybajomon át Csurgóig tartó református szellemiséget.

Kérem, olvassák a Sárközy leszármazottak hozzátartozójának, a Sárközy-kúria tulajdonosának, a Sárközy István Helytörténeti Múzeum gondozójának Deák Varga Józsefnek születésnapi megemlékezését. (pZ)

Sárközy István (1759-1845)

Sárközy István

Sárközy István

Az idei évben ünnepeljük nádasdi Sárközy István „egy nem tipikus középnemes”* születésének 250. évfordulóját. Közismert korának irodalmáraival való kapcsolata, (Kazinczy, Berzsenyi, Pálóczi Horváth stb.) de legelső sorban Csokonai Vitéz Mihályhoz fűződő barátsága, akit közel egy esztendeig látott vendégül nagybajomi házában. Szívesen olvasta a kor – ma már klasszikusnak nevezhető – külföldi íróinak (pl.: Herder, Rousseau, Voltaire) műveit, de mindenek előtt a magyar irodalom, a magyar műveltség felemelése volt a szívügye, elsősorban szűkebb hazájában, Somogyban. E téren közismert a csurgói gimnázium alapításában, felépülésében végzett munkássága.
Mindamellett ő maga is érzett bizonyos késztetést, hogy gondolatait, érzelmeit írásba foglalja. Mégpedig versekben. Ismeretes 1784-ben kezdett verses naplója, melyben életének jelentősebb eseményeit, érzelmeit, baráti kapcsolatait rögzítette.De tudatában volt annak is, hogy ő nem olyan nagy írói, költői tehetség, hogy művét a nyilvánosság elé tárja, így csak – mint ő maga megjegyzi – „íróasztal fiókjának” – írt. Mint minden embernek, őneki is megvoltak a maga titkai, melyeket nem kívánt senkivel megosztani, még halála után sem. De késztetve érezte magát ezen gondolatok, történések rögzítésére is, mégpedig titkos írással. Az így szerkesztett kis napló-füzetecskékből egy darab megmaradt. Többen kísérleteztek már a megfejtésével, de eddig senkinek sem sikerült. (2013- ban megfejtették – szerk.)

Csokonai 1805-ben bekövetkezett halála mélyen megrendítette. Korábbi irodalomtörténeti források megjegyzik, hogy Pálóczi Horváth Ádám is, Sárközy is írt egy verses nekrológot, az előbbié fennmaradt, Sárközyé elveszett. Nos, nem veszett el, mert az említett verses naplóban megtalálható. E rövid kis születésnapi megemlékezés befejezéséül – engedelmükkel – idézem:

Sírjatok, Poéták, Sírjatok!
Ki száradt Hippocren forrása:
Amaz Óceánról írjatok
Ujj Éneket, mert áradása
Ma történt először – nem csoda –
Mert nagy Lélek tére meg oda
A Lelkek köz Tengerébe
CSOKONAI Vitéz Lelkébe –
Músák törjétek el – Lantotok
Mert volt, de nincs több Apollótok, –
Nem poéta így hozzá közi
Nints még is sirattya Sárközy.

*NAGYBOCSKAI Zsófia: A Sárközyek Nagybajomban. Záródolgozat. Kaposvár, Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola, tanító szak, 1997. 51 p. + mell. 15. p. (Kézirat)

Deák Varga József

Sárközy Istvánnal foglalkozó linkek:

Deák Varga József: A Sárközy családNagybajom honlapja

Sárközy István életrajza Csurgói Csokonai Vitéz Mihály Református Gimnázium

Laczkó András: Sárközy, Kováts, Kaposvár

Donát János: Sárközy István – Sárközy-portréjának részlete Festmény

A SÁRKÖZY ISTVÁNNAL ÉS KÖNYVTÁRÁVAL FOGLALKOZÓ FONTOSABB MŰVEK JEGYZÉKE –  Csurgói Csokonai Vitéz Mihály Református Gimnázium Molnár László Sándor:

Könyvtár a könyvtárban. (Sárközy István bibliotékája.) Magyar Könyvszemle   117. évf. 2001. 3.szám

Deák Varga József: A nagybajomi Sárközy kúria és múzeum Nagybajom honlapja

Sárközy István Helytörténeti MúzeumMuseum

Sárközy István Helytörténeti MúzeumVendégváró

Sárközy István Helytörténeti MúzeumKirándulástervező

Sárközy István Helytörténeti MúzeumNagybajom honlapja

Térkép – Sárközy István Helytörténeti Múzeum- Vendégváró

Ami egy bolhánál többet ér rajcsányi.gellért (ergé)

Csurgói megemlékezés az évfordulóraDr. Horváth József

Csurgói fotók az évfordulón

Sárközy István könyvtáraVioláné Bakonyi Ibolya

Sárközi István Nagybajom díszpolgára (2009.augusztus 20.) – Gelencsér Attila honlapja SonlineSomogy T

DEÁK VARGA JÓZSEF: A NAGYBAJOMI SÁRKÖZY KÚRIA ÉS MÚZEUM: A SÁRKÖZY CSALÁD I. Megjelent: CREDO 2006. november, az újság 3. oldaltól a 4. oldalig

DEÁK VARGA JÓZSEF: A NAGYBAJOMI SÁRKÖZY KÚRIA ÉS MÚZEUM Megjelent: CREDO 2006. december, az újság 3. oldalán.

DEÁK VARGA JÓZSEF: A NAGYBAJOMI SÁRKÖZY KÚRIA ÉS MÚZEUM 3. Megjelent: CREDO 2007.január, az újság 2. és 3. oldalán

DEÁK VARGA JÓZSEF: A NAGYBAJOMI SÁRKÖZY KÚRIA ÉS MÚZEUM 4. Megjelent: CREDO 2007. február, az újság 3.4. és a 5. oldalán

DEÁK VARGA JÓZSEF: A NAGYBAJOMI SÁRKÖZY KÚRIA ÉS MÚZEUM 5. Megjelent: CREDO 2007. március, az újság 3.4. és a 5. oldalán

DEÁK VARGA JÓZSEF: SÉTA A MÚZEUMBAN. Megjelent: CREDO 2007. április, az újság 3.,4.,5. és a 6. oldalán

DEÁK VARGA JÓZSEF: A NAGYBAJOMI SÁRKÖZY KÚRIA ÉS MÚZEUM 7. Megjelent: CREDO 2007. május, az újság 3. oldaltól a 6. oldalig

LUKÁTS ISTVÁNNÉ: INTERJÚ DEÁK VARGA JÓZSEFFEL Megjelent: CREDO 2007. június-július, az újság 3. és 4. oldalán

A Sárközy István Helytörténeti Múzeum nyitva tartása:

Nagybajom, Fő u. 4 sz. Telefon: 06 82 357 171
Kedd – péntek: 12 – 18 óra

Szombat: 10 -18 óra

Hétfő, vasárnap: szünnap

Belépő:
Felnőtt: 350,- Ft  Diák, nyugdíjas: 150,- Ft

A látogatás telefonon való egyeztetés után a fenti időponttól eltérő időpontban is lehetséges.

Forrás: Bajom TV képújság. 2009-05-03.

Szerkesztette: Kiss Zoltán (pZ)

Március 15

Nagybajom:
2009-03-14.

Irataim között már régóta kerestem azt a beszédet, melyet 1989. március 15-én mondtam el a nagybajomi községi  ünnepségen. Most végre megtaláltam.
Sokan beszélnek az ellenzék szerepéről a rendszerváltás kapcsán. Nem emlékszem rá, hogy Nagy Imre újratemetése előtt eljutott volna a széles néptömegekhez az ellenzék hangja. Vidéken nem igen voltak szervezett ellenzéki csoportok, vagy nem tudtam róluk. Még talán a párttagok hallhattak róluk legtöbbet különböző célból. A mindennapi ember számára az MSZMP-n belüli változások voltak láthatóak. Itt elsősorban Pozsgai Imrére gondolok.
Így talán a mostani olvasó számára is jobban érthetőek lesznek azok a gondolatok, melyekről beszéltem.
Úgy gondolom,  hogy a húsz esztendővel ezelőtt elmondottaknak még ma is van aktualitásuk.
 

Ha van kedvük- az ünnep kapcsán – kérem, olvassák húsz évvel ezelőtti gondolataimat:
http://nagybajomfigyelo.freeblog.hu/archives/1989/03/15/Marcius_15_unnepi_beszed/

Kiss Zoltán (pZ)

5 / 8 oldal

Köszönjük WordPress & A sablon szerzője: Anders Norén