NAGYBAJOMfigyelő:
2010. december 7. Kiss Zoltán Legutóbb frissítve: 2014.02.07.
Kevés olyan – hasonló lélekszámú – település van Magyarországon, melyet úgy ismernek az országban irodalomtörténeti és történelmi emlékei miatt, mint Nagybajomot.
Középiskolások irodalom órán tanulnak a nagybajomi születésű Virág Benedekről a magyar ódaköltészet első mesteréről, és Pálóczi Horváth Ádám polihisztor, irodalmár Ötödfélszáz Ének című gyűjteményéről vagy az irodalombarát Sárközy Istvánról, aki vendégül látta és támogatta Csokonait.
Gyergyai Alberttet a nagybecsű, nagybajomi születésű irodalomprofesszort idézve Takáts Gyula költő A magyar Hafiz című tanulmányában így ír erről a korról:
„…Egy kertre emlékezve(1971) című esszékötetemben (Takáts Gyula) szereplő Csokonai Somogyban című fejezetemben Csokonai, Sárközy, Pálóczi Horváth körét a keszthelyit megelőző „Bajomi Helikon”-nak kereszteltem el. És Gyergyai Albert így válaszol erre: „Takáts Gyula… lelkes költői túlzással egész »Helikont« vél látni a falunkbeli költők és literátorok társaságában: el is hinném örömest, de a feledékeny falu éppúgy nem emlékszik erre, mint a tényekre támaszkodó rideg irodalomtörténet, bár egyszer talán kiderül, hogy a költőnek van igaza”… Mondhatnám bátran, éppígy áll irodalomtörténetünk is Csokonai szellemével… Nem hiszi el, bár ő, Csokonai, a művét asztalára tette – és magam is a tényeket és az adatokat a legpozitivistább alapossággal felsoroltam. Még a Sárközy bajomi bibliotékájának (A bibliotékáról Molnár László Sándor, Csurgó) katalógusát is, Mózsa Ernő bajomi származású főorvos közlését idézve – amely azt bizonyítja, hogy Descartes-tól, Herder-, Voltaire-, La Fayette-től Barclay-ig stb. ott élt közöttük, Bajomban, Európa szelleme. És Csokonai több, mint negyven somogyi verse nem ezt bizonyítja-e?…”
Bertók László: Így élt Csokonai Vitéz Mihály (részlet) (A részlet Csokonai bajomi tartózkodásának állít emléket.)
Somogy megyei középiskolásként történelem tanárom elmondta, milyen nehézségeket okozott az építtetőknek a Budapest – Fiume vasútvonal kivitelezése, mert egyes földbirtokosok nem engedték, hogy földjeiken keresztül haladjon a vasút.
A települések között megemlítette Nagybajomot is.
A II. világháború magyarországi eseményeinek egyik legutolsó véres ütközete Nagybajom környékén zajlott. A Margit-vonal részeként a németek Marcali – Nagybajom – Nagyatád irányában erős védelmi vonalat építettek ki, hogy elzárják az oroszok útját a zalai olajmezőktől. A front 1944 december elejétől 1945 március végéig Nagybajom környéke felett hullámzott nem kímélve a települést, lakóit és a harcoló felek egymást sem. Különösen nagy volt a Vörös Hadsereg vesztesége.
Az orosz elesettek egy részét a Szovjet Hősi Emlékmű mögött temették el, míg a német katonai sírok közül Nagybajomban csak néhány ismert. A Sárközy István Helytörténeti Múzeum kertjében, és a nagybajomi római katolikus templom parkjában vannak temetve. A német hősi halottaknak Böhönyén létesítettek temetőt, emlékhelyet.
Nagybajomban a II. világháború még mindig kísért. Sokan vesztették életüket a háború „robbanó emlékeitől” szántás közben aknára lépve, vagy a robbanószereket „piszkálva”. Hosszú ideig a szülők – a háborút követően – nem engedték gyermekeiket a környező erdőkbe. Féltek, hogy „felrobbannak”. A háború “emlékei” még mindig megtalálhatók a környező erdőkben és a településen is (futóárkok, robbanó eszközök – föld felett vagy betemetve) minél idősebbek, annál veszélyesebbek.
Legutóbb – szeptember 16-án – találtak egyet a körforgalom építése során.
NAGYBAJOM A II. VILÁGHÁBORÚBAN (link gyűjtemény)
A II. világháború vége Somogy megyében Puskás Béla
http://kapos.hu/hirek/kultura/2010-07-01/hadszinter_somogy_foldjen.html
http://kapos.hu/hirek/kultura/2010-07-01/veget_ernek_a_harcok_somogy_megyeben.html
http://www.kaposvariujsag.hu/popup/printing.php?curl=helyi-hireink&aurl=hol-sirjaik-domborulnak-somogyban-mintegy-hatezer-kulfoldi-katona-nyugszik
A fenti három link egy fájlba rendezve
Nagybajom története: 39. Felszabadulásból megszállás (1943 -1945)
Marics József, CREDO 2010 december 3.oldal
Nagybajom Története Mikóczi Alajos – Solymosi László Nagybajom Nagyközségi Közös Tanács Végrehajtó Bizottsága Kaposvár, 1979
(A könyv megvásárolható a Sárközy István Helytörténeti Múzeumban. Nagybajom, Fő u. 4 sz.)
NAGYBAJOM FELSZABADULÁSA (Mikóczi Alajos) 378. oldaltól a 383. oldalig
MALLY FERENCNÉ KEMÉNY SAROLTA: AZ 1944-45.ÖS ESEMÉNYEK 493. oldaltól a 497. oldalig
MARICS JÓZSEF: NAGYBAJOM TÖRTÉNETE: 39. A FELSZABADÍTÁSBÓL MEGSZÁLLÁS (1943-1945) Megjelent: CREDO 2010. december a 3.oldatlól az 5. oldalig.
