Nagybajomi hírek oldala

Címke: cikk 13 / 61 oldal

Hozzászólás a pálmajori iskolavitához és egyéb

NAGYBAJOMfigyelő:
2013. augusztus 29.

(Iskoláról, gazdaságról…)

A Somogyi Hírlap 2013. augusztus 28. számának első oldalán kezdődik egy cikk, melynek címe: „Az erőforrás miniszter közbelép” A cikk a pálmajori iskoláról szól.

A nagybajomi városnapon beszélgettem egy Nagybajom közeli település volt polgármesterével. Nagyjából egyetértettünk abban, hogy az elmúlt évek gazdaságpolitikai változásai felgyorsították a falvak elnéptelenedését.
Pár évvel ezelőtt úgy nézett ki, hogy Pálmajor a továbbélést választotta. Mert Istennek házat az épít, aki azt szeretné, hogy utódai is abba a templomba járjanak, amibe ő is járt. Az újonnan épített otthonokról nem is beszélve. A pálmajoriak az ekhós szekér helyett – úgy nézett ki – a fészket, a maguk által rakott fészket választották. Most ezekből a fészkekből akarják idő elött kiröptetni fiókáikat. A fiókáknak még egyik ágról a másik ágra való repülés is sok. Még világosabban fogalmazva sokk. Nem tudom, hogy ki beszélte tele a szülők fejét. Ha kitartanak településük, hagyományaik mellett, akkor harcolnak azért, hogy saját iskolájuk jobb legyen.
Nem szeretem a roma szót, mert internacionálisnak érzem. Én úgy tapasztaltam, bármennyire cigány nemzetiségünek érzik magukat és tartják bizonyos szokásaikat, mégis magyarok. Negyven év megfigyelése mondatja ezt velem. Már pedig ha ez így van, akkor ragaszkodniuk kell saját szülőhelyükhöz. Rájuk is igazak a Szózat szavai: „ …itt élned, halnod kell…”

Most a miniszter haladékot adott. Ezen a haladékon nem azoknak kell elgondolkodni, akik helyben iratták be gyerekeiket. A haladékot azok kapták, akik máshova íratták alsósaikat.
Tudom, mert én is összevont alsóba és felsőbe jártam, előnyben van az ember azokkal szemben, akik osztott iskolába jártak. Sokkal előbb lesz önálló elsősorban a tanulásban, de bizonyos mértékben, az életben is. Ha nem hisznek nekem, kérdezzék meg azokat, akik Pálmajorba jártak és sokra vitték.
Egy település először iskoláját, legvégül templomát veszíti el, aztán megszűnik. Jó példa erre a nagybajom környéki kipusztult települések sora, de az ország még meglevő számtalan kisközsége, mely elvesztette iskoláját.
A privatizáció során a megszűnő mezőgazdasági nagyüzemekkel megszűnt a települések lakóinak munkája is, melynek pótlására nem találták ki ellenszert.
Magyarországon az játszódik le, mint valamikor Angliában. Ott erre az elkeseredett tömeg géprombolásokkal válaszolt.

Nagybajomra is a kipusztulás vár, ha valami csoda nem történik. Ennek már jelei mutatkoznak. (Na nem a csodának, hanem a kipusztulásnak.) Nem ismerek hivatalos adatokat, de úgy hallottam az első osztályba iratkozó nagybajomi gyerekek szüleinek kb. 50%-a kaposvári iskolát választott. Így már érthető Nagybajom ragaszkodása a pálmajori gyerekekhez.
Amikor már kompetenciamérésekre hivatkozunk, akkor talán nem az országos átlaghoz kellene viszonyítani az eredményeket, hanem a befogadó iskola eredményeihez. (Fogalmam sincs róla, hogy ezek milyenek.) (Lásd újságcikk.) Míg dolgoztam, addig tudom, hogy mindent megtettünk annak érdekében, hogy a szülők elvárásait kielégítsük. Először felméréseken alapuló – nem emberfajtán alapuló – átjárható differenciált osztályok, majd osztályközösségen alapuló kiscsoportok kialakításával. Ebben az önkormányzat is partner volt.

Szakmai hibát követ el, aki azt gondolja, hogy az integrált osztály fenntartása olcsóbb, mint az úgynevezett „szegregált” osztályé, mely a gyerekek tudásához igazodik. Ugyanis az integrált osztályban is biztosítani kell minden gyerek képességének továbbfejlesztését.  Ez több, jobban képzett pedagógust kíván, és ez többe kerül, mint a tudás alapján differenciált kiscsoportok fenntartása. Véleményem szerint is  pedagógiai értékeket figyelembevevő integrációja jobb, mint a differenciált csoportokba folyó oktatás, csak jóval többe kerül. A gazdasági érdekeket figyelembevevő integráció mindenkinek – egyeseknek rövidebb másoknak hosszabb távon – káros.
A szabad iskolaválasztás következtében a szülők fogják szegregálni nem az osztályokat, hanem az iskolákat. Főleg, ha követik az „El lehet menni” elvet. Magyar ember tartsa be a Szózat sorait, a magyar vezetőknek pedig az legyen a feladatuk, hogy biztosítsák azt, hogy itt élni is lehessen!

Naiv lennék, ha azt gondolnám, hogy az iskolák színvonalának egységesítésével megállítható lenne a települések elnéptelenedése. Ami józan ésszel gondolkodva is képtelenség. Legfeljebb az iskolák tárgyi és személyi feltételeinek egységesítésére lehet törekedni. Ennek szerintem jobb gazdája az állam, mint a település.
Az elnéptelenedésnek gazdasági okai vannak.
Munkát
kell teremteni a település lakóinak. Ekkor lesz majd kenyér is, ha megfizetik a munkát.

Mit tehet egy település azért, hogy munkahelyeket teremtsen?

Támogatja a már meglévő ipart. Az iparfejlesztést adókedvezményekkel, infrastruktúra fejlesztésekkel segíti.
Biztosítja az ipartelepítés igényeit.
Kedvezményesen biztosítja a közműveket: vizet, villanyt, szennyvízelvezetést, szállítási lehetőséget. Nagybajomban a vasutat őseink már elbaltázták. De van még helyette más. Pl. a 9-es út építésének sürgetése, egyáltalán út biztosítása.
A szennyvízelvezetés hiánya miatt részben már veszítettünk el beruházást. Ezért is fontos ennek elkezdése és sürgős befejezése.
A meglévő és a betelepülő ipar számára megfelelő szakemberképzés lehetőségének biztosítása és támogatása.
Kedvezményes adózás a helyi iparnak.

A Nagybajom város jó kapcsolatot építsen ki elsősorban a környező településekkel. Vizsgálja meg Mesztegnyő idegenforgalmi beruházásait. Működjön együtt vele saját idegenforgalmát kiépítve. Támogassa a már meglévő és a kiépülő idegenforgalmi beruházásokat.  A Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet vezetésével, és munkatársaival közösen segíse a turizmus fejlesztését.

A törvényhozás hogyan segíthetné a vidéki településeket?
Pozitív diszkriminálással!!!

A települések gyermekeinek helyben való tanítása legalább alsó tagozatban. A nem saját körzetébe járó tanulóra töredék fejkvótát adjanak. – Kivéve a kimondottan tehetséggondozásra indított iskolákat. – Míg a kis iskolák tárgyi, személyi feltételeit az így nyert pénzzel támogassák.
Erdélybe tudok olyan magyar iskoláról, ahol egyetlen elsős román gyermek tanításához külön román osztályt indítottak. Én ezt nem kívánom, mert mindennek van határa.
Javaslatomat értelemszerűen igazítsák az általam nem ismert új oktatási törvényhez.

Támogassa jobban az állam a vidéki munkahelyteremtést.

pZ

CREDO – 2013. július – augusztus

NAGYBAJOMfigyelő:
2013. augusztus 27..

Interneten is olvasható a CREDO 2013. július – augusztusi száma.

Tartalom:

Elsőáldozás 2013 Fotók –  Nagybajom katolikus papjai: 17. A fiatalon elhunyt, szeretett plébános:Czigony Imre (1825-1835) Marics József, Berzence – Pécs+Rio de Janeiro=HungaRio (július24-28) Vida Zoltán – Örömre hívott Ferenc pápa az apericidai Mária kegyhelyen – Ferenc pápa: Menjetek, ne féljetek, szolgáljatok – Elsőáldozások Nagybajomban és Pálmajorban – Anyakönyvi adatok – Nagyboldogasszony Horváth István Sándor – Nagyasszonyunk, hazánk reménye – Szent István király – Ima a hazáért – A harang –  Tanulságos történetek 1. Életünk, mint ajándék és feladat 2. Hinni akarj, ne látni! 3. Kaktusz és pókmacska 4. Szentlélek és a lelkünk működése 5. Az élet választások sorozata – Recept: Careftai özvegy lepényeHumor – Rejtvény – Elsőáldozás 2013 Fotók

 Jelenlegi felelős kiadó: Rajkai István plébános. Szerkesztő: Vida Zoltán. Munkatársak: Lukáts Istvánné,  Lempach Gabriella.


A Credo-t önkéntes adományokból tartják fenn!

CREDO – 2013. július – augusztus

ARCHÍVUM

CREDO – 2013. június

NAGYBAJOMfigyelő:
2013. szeptember 15.

Interneten is olvasható a CREDO 2013. júniusi száma.

Tartalom:

Bérmálás 2013 Fotók – Adósunk Európa Andróczky Lászlóné – Trianoni emlékbeszéd Fejér István – Nagybajom katolikus papjai: 16. A sárdiak panasza miatt elhelyezett buzgó plébánosunk Gerócsi János (1821–1825) Marics József, Berzence – Bérmálás Nagybajomban – Anyakönyvi adatok a plébánián Bogdán Zsolti közönségdíjas – Úrnapi körmenet – Június Jézus szíve hónapja – Megjött a gólyánk Horváthné Annuska  A kirándulók „tízparancsolata” – Fohász Antoine de Saint Exuipery – Az irigység orvosságai – Szent László királyunk; Jézus első apostola Horváthné Annuska – Nagyböjti lelkigyakorlat (2. rész) Rocca Dániel Celesztin – Ferenc pápa twitter üzenete – Keresztrejtvény – Bérmálás Fotók

Jelenlegi felelős kiadó: Rajkai István plébános. Szerkesztő: Vida Zoltán. Munkatársak: Lukáts Istvánné, Lempach Gabriella, Halgató Zoltán fotó

A Credo-t önkéntes adományokból tartják fenn!

CREDO – 2013. június

ARCHÍVUM

A Nagybajomi Városnapok utolsó napja

NAGYBAJOMfigyelő:
2013. augusztus 25.

Délután 16 órakor került megrendezésre a 125 éves Nagybajomi Tűzoltó Egyesület nyílt állománygyűlése.
Egy szó: bensőséges. Ez jellemezte az ünnepséget.
A műsort a Kaposvári Fúvószenekar szolgáltatta, Vámosi Zsófi mondott meghatóan verset. Az ünnepségen elhangzott az egyesület Pap Jenő zenetanár által írt és komponált indulója a fúvószenekar előadásában.
Az állományülésen részt vettek a meghívott megyei, kaposvári, marcali és böhönyei elöljárók, vendégek, köztük az egyesület volt tisztségviselői, a szárhegyi és ajaki tűzoltóparancsnok.
Megemlékeztek a múltról, köztük a még ismert de már halott tisztségviselőkről.
A polgármester asszony és az elöljárók köszöntötték az egyesületet. Emléktárgyakat adtak át az élő már nem aktív tisztségviselőknek, az egyesületnek.
Czeferner Józsefné polgármester zászlót adott át, melyet az állomány nevében az egyesület parancsnoka  Sipos Lajos vett át, és a szárhegyi és ajaki tűzoltóparancsnok kötött rá emlékszalagot.

pZ

Második nap

NAGYBAJOMfigyelő:
2013. augusztus 25.

Mint minden szabadtéri játékok rémálma, szombat hajnalra megjött az egy nappal későbbre várt eső. Gyakorlatilag egész nap szemerkélt. A rendezvények lebonyolítását azonban láthatóan nem zavarta. A színpadon középre – a fedett helyre – húzták a berendezéseket.
A nézőszám azonban – az elmúlt évekhez viszonyítva – jelentősen kevesebb volt.

A hirdetettől eltérően a délután 14 óra helyett a népi játékokat délelőtt 10 órakor bonyolították le.

Az eső miatt a délutáni programokat nem néztem, azokról nem tudok beszámolni.

Délután pontosan 17 órakor – tőlük várt színvonalon – felléptek Ivancsics Ilona és kollégái. A művésznő elmondta, hogy mindig szívesen jön Bajomba. Hetekig a Lulu nagybajomi előadásának sikere hatása alatt állt, foglalkoztatta. Megígérte, hogy rövidesen új előadással jönnek.
Nem vagyok se újságíró, sem színikritikus ezért engedjék meg, hogy saját érzéseimet írjam le. (Legfeljebb akit nem érdekel, nem olvassa el.) Gyerek koromban nehezen jutottunk jó, új könyvekhez. Első olvasási élményemet a család régi könyvei elégítették ki. Sajnos egy részüket – félve az ellenőrzésektől, feljelentésektől – el kellett égetnünk. De még így is maradt egypár az Erdélyi Szépmíves Céh kiadványaiból. Első olvasmányaim Tamási Áron, Wass Albert, Nyírő József, Bánffy Miklós, Makkai Sándor, Kós Károly stb. írásai voltak. Irodalomról alkotott véleményemet Szerb Antal művei formálták. Így, aki csak részben is ismeri ezeknek az íróknak a műveit, nem csodálkozik el történelemről, politikáról alkotott nézeteimről.
Az 1970-es évek elején autóbusszal Bulgáriába utazva jutottam ki először Romániába és utaztam keresztül Erdély egy részén. Volt egy román „idegenvezetőnk”, aki igyekezett lehűteni Erdély iránti érzelmeinket. Jelentem nem sikerült. Bukarestben nem fizikailag, hanem érzelmileg úgy dobtuk ki a buszból.
Kolozsváron, a Szamos partján egy akkor új henger alakú szállodában éjszakáztunk. Tisztálkodás után lementünk a bárba. Amint megtudták a cigányok, hogy magyarok vagyunk, elkezdték húzni „Szép város Kolozsvár…” Kolozsvárról autóbusszal kifele hajtva egy gumikerekű szénásszekeret megelőzve világosan hallottuk valamennyien az elképedt kurjantást: „magyarook” Mondanom sem kell – az idegenvezető minden tiltakozása ellenére – megálltunk a segesvári emlékműnél. Így utólag hálás vagyok az idegenvezetőnek. Sikerült elérnie, hogy az autóbuszban utazó esetleges kétkedők Erdélyről alkotott véleményét megalapozza.

A műsor közben leállt a zene. Hálás vagyok a technika ördögének, hogy az előadást megakasztotta, hogy hallhattuk Wass Albert versét a nagyszerű hangú szászrégeni énekestől, Szabó Gyula Győzőtől, akit a „Társulat” adásaiból ismerhettünk meg:
http://www.youtube.com/watch?v=r5p1BP-_MIs
Eszembe juttatta, hogy útjaim során két alkalommal is eltévedtünk Régen utcáin és arra, hogy egy alkalommal stoppolt bennünket egy „policáj” és vitette magát Maroshévíztől Régenig. Úgy búcsúzott tőlünk „Drun bun!” (Jó utat!). A fiam, aki vezetett minden sebességkorlátozást betartott. Soha nem volt az utunk ilyen hosszú.
Itt az írásom, melyet a vers ihletett:
http://nagybajomfigyelo.wordpress.com/2012/12/09/a-viz-elfolyik/

Nyilvános előadásokon eddig csak néhány számot hallhattunk a Jáger Kinga & Orion 5 előadásában. A nagybajomi zenekar és a böhönyei énekes összeforrott több mint egy órás műsort adott elő, mely a véleményem szerint megállja a helyét a nyilvánosan fellépő zenekarok kínálatában. Kíváncsian várom az augusztus 31.-i kéthelyi fellépésük visszhangját.
https://www.facebook.com/photo.php?fbid=570399939683169&set=a.165767786813055.38318.100001395036829&type=1&theater
Ezen a rendezvényen voltak a Nagybajomi Városnapok alatt legtöbben. Becslésem szerint három, négyszáz ember volt kíváncsi – a csepegő eső ellenére – a műsorra.

Lényegesen kevesebb, de annál lelkesebb néző bulizott együtt – a mulatós zenét játszó – Schanson együttessel.

pZ

A Nagybajomi Városnap első napja

NAGYBAJOMfigyelő:
2013. augusztus 24. Frissítve: 2014.04.13. 8:35

Tegnap személyes érintettségből részt vettem a Nagybajomi Városnapok megnyitó rendezvényén a Nagybajomi Művelődési Házban.
A meghívott vendégek jelenlétében elhangzottak a vendég delegációk himnuszai (a német, a lengyel, a székely és a magyar himnusz.)
A megnyitó a Schhortens–Nagybajom testvérvárosi kapcsolatok jegyében telt. A küldöttségek vezetői beszédeikben köszöntötték egymást és méltatták kapcsolataikat. Felszólalt Biharnagybajom, Kisbajom küldöttségvezetője is, akik Nagybajommal együttműködési megállapodást írtak alá.
Czeferner Józsefné Nagybajom polgármestere díszoklevelet adott át Kertész Sándor festőművésznek, mint a nagybajomi művésztábor vezetőjének, aki festményével kedveskedett.
Oklevelet kapott a jubileumát ünneplő Nagybajomi Tűzoltó Egyesület, a Nagybajom és Vidéke Horgász Egyesület és helyi média képviselői – közöttük posztumusz Marics Csaba.

A jelenlevők a zákányi székhelyű Drávagyöngye Néptáncegyüttes színvonalas műsorában gyönyörködhettek.

Sortensi emlékmű. Csikós Nagy Márton (2013.) Fotó: Horváth Mária

Sortensi emlékmű.
Csikós Nagy Márton
(2013.)
Fotó: Horváth Mária

A résztvevők ezután – az alkotó jelenlétében – felavatták Csikós Nagy Márton szobrászművész a schhortensi, nagybajomi testvérkapcsolatokat szimbolizáló közös tőről fakadó, összeölelkező tőzike- és tulipánbimbót ábrázoló szobrát.

Közben a szabadtéri színpadon már a retro zenét játszó Gesarol zenekar hangolt. A zenekar színvonalas játékával éjfélig mulattatta a kisszámú, de lelkes közönséget.

Az eseményekről a Bajom TV felvételeket készített, melyet a későbbiekben bemutat.

pZ

Irodalomtörténeti szenzáció…

HetiVálasz.hu:
Bekes József – itthon@hetivalasz.hu
Utolsó módosítás: 2013.07.30. – 03:39 Létrehozás: 2013.07.22. – 16:10 Frissítve:2015.05.24. 14:45

 Irodalomtörténeti szenzáció: megfejtették a nagybajomi szabadkőműves naplót

 Egy kézirat, amit soha nem tudtak megfejteni, soha nem ismerték a tartalmát – de nagy titkokat gyanítottak benne. Feltárult a szabadkőművesek régi rejtélye.
Deák Varga József a Somogy megyei Nagybajomban őrizget egy titkosírással írt naplót. A nyolcvankét éves címerfestő – a gyűjteményt alapítója, akinek a felesége Sárközy lány volt – évekig úgy mutatta meg a látogatóknak a különös és érthetetlen kézírást, hogy gróf Sárközy István (1759-1845) nagyműveltségű somogyi nemes úr, országgyűlési képviselő, irodalmár írta a rejtélyes passzust. Egy szegedi doktorjelölt-kódfejtő kellett ahhoz (Vámos Hanna), hogy feltáruljon a több mint kétszázhúsz éves titok. A Kazinczy Ferenc baráti köréhez tartozó somogyi írófejedelem, Pálóczi Horváth Ádám költő írásáról, az egyik legjelentősebb magyar szabadkőműves dokumentumról van szó…

A cikk teljes szövege ITT!!! >>>

http://szegedma.hu/hir/szeged/2013/08/ketszaz-eves-szabadkomuves-naplot-fejtett-meg-az-szte-s-hallgato.html

http://www.sonline.hu/somogy/kozelet/leleplezett-titok-200-ev-utan-megoldottak-a-bajomi-rejtelyt-510069

VÁMOS HANNA: Leleplezett titok (Pálóczi Horváth Ádám titkos szabadkőműves dokumentuma):
http://plone.iti.mta.hu/rec.iti/Members/szerk/pha/07-Vamos-MagyarArion.pdf

Pusztulnak a méhek Somogyban

NAGYBAJOMfigyelő:
2013. július 14.

A méh pusztulás okait vizsgálja a hatóság.
Vizsgálati eredményeket a jövő hét közepére ígérnek.

Kapcsolódó videó, cikk:

http://tv2.hu/musoraink/tenyek/130750_mehpusztulas_somogyban.html

http://hvg.hu/itthon/20130711_Pusztulnak_a_mehek_Somogyban__kivizsgalj#rss

Új elérhetősége van a NAGYBAJOMfigyelő-nek

NAGYBAJOMfigyelő:
2013. április 19.

Új web: elérhetőségek, súgó
2013. március13-tól nem tudok új bejegyzést készíteni a http://nagybajomfigyelo.freeblog.hu/ oldalon. Elfújta a szél, belepte a hó! A szerver munkatársai azóta is hitegetnek „Új alkatrészre várunk. Mindenkitől elnézést kérünk, hogy tovább húzódik ez az állás.” Mindennek ellenére attól féltem, hogy egyszer csak kikapcsolják a szervert is, így elvesznek a bejegyzéseim. Ezért új szolgáltatót választottam és erre a helyre költöztem a teljes tartalommal: http://nagybajomfigyelo.wordpress.com/

Elérhetőség:

  1. Mivel a legtöbb látogató Nagybajom honlapjáról érkezik – napok óta nem elérhető (2013.12.08.) –  , és az érdeklődő számára a régi blog is használható – már nem (2013.12.08.) – , ezért:
    Nagybajom honlapján továbbra is kattintsanak a NAGYBAJOMfigyelő ikonjára, innen a régi honlapra jutnak, ahonnan – ha az új bejegyzésekre is kíváncsiak kattintsanak a jobb sáv: Friss!!! A friss bejegyzéseket új oldalon olvashatják! KLIKK IDE!!! mondatra. Az új oldalra kerülnek.
  2. Írják be a http://nagybajomfigyelo.wordpress.com/ linket, vagy egyszerűen
  3. www.nagybajomfigyelo.hu –t.
  4. Ha a régi bejegyzések címét beírják az új oldal keresőjébe , megtalálják a régi cikkeket is (vagy nem).

A lap használata:
A lap – számomra – tetszetősebb, mint a régi.
Használják a lap keresőjét. Pl.: írják be a link0, linkek0, címke0, címkék0, elérhetőség0 szavak bármelyikét (kitevőben lévő 0 nélkül), olyan oldalra jutnak, amilyen a régi lap jobb oldali sávja volt. Innen tovább barangolhatnak.

A másolás közben az új oldal nem fogadott el bizonyos hivatkozásokat. Ezek jó részét kijavítottam. Ha a hivatkozás hibát jelez, akkor kérem, értesítsenek a nagybajomfigyelo@gmail.com címen. (Ha tudom, kijavítom.)
pZ

Janga (Jáger Kinga) & Orion5

NAGYBAJOMfigyelő:
2013. április 19.

The Best

Írta: Holly Khnight és Mike Chapman
Ezt a változatot az Orion5 játsza
Énekes: Jáger Kinga (Janga)
Farkas Balázs: billentyű
György Dávid Zoltán: dob
Hosszú Milán szóló gitár
Kiss Zoltán basszusgitár

Szerkesztő, vágó, kép, hang: Jáger László

A dalt először Bonnie Tyler énekelte el. Neki írta a dalt a szerzőpáros. Tina Turner csak később vitte sikerre.

Közvetlenül Kinga születésnapja előtt – Nagybajomban – készült el ez a felvétel melyet itt nézhetnek és hallgathatnak meg: http://www.youtube.com/watch?v=yap-i8bC09k

Janga bejegyzését „Új videó” címmel olvashatják honlapján: http://www.janga.hu/

Janga ugyanezekkel a zenészekkel készítette a következő felvételeit:

Mizu (O.A.: Fluor)
Jönnek újak (O.A.: Zanzibar)
Lehetek én is (O.A.: Vad Fruttik)

Set Fíre to the Rain (O.A.: Adele)
Cry (O.A.: Oceana)
Iťs My Life (O.A.: Bon Jovi)

Ezeket a dalokat is meghallgathatják Janga honlapján: http://www.janga.hu/zene.html

13 / 61 oldal

Köszönjük WordPress & A sablon szerzője: Anders Norén