Nagybajomi hírek oldala

Címke: blog

Gondolatok az „énekes”, TV-s tehetségkutató műsorokról

NAGYBAJOMfigyelő:
2012. október 7. 18:43

Egy egyéni vélemény.

A 2012-es RTL-Klub X-Faktorának két somogyi szereplője született tehetség, melyet még hosszú énektanulásuk során tovább is fejlesztettek. Mindketten kiestek a további versenyekből, ezzel megfosztva sokunkat attól, hogy egyenes adásban is élvezhessük előadásukat.
Gratulálok felkészülésükhöz, tehetségükhöz: nekik, szüleiknek és nevelőiknek (mindazoknak, akik tehetségük és személyiségük kiteljesedéséhez hozzásegítettek). Meggyőződésem, hogy ez a döntés nem veszi el kedvüket a további közszerepléstől. Drukkolok nekik.

„In medias res” (Kezdem a közepén – szabadon fordítva)

Mi lenne a zsűritagok, mentorok dolga, ha az énekes tehetségeket kell válogatni. (A megbízó szerint: olyan tehetséget, mely a nézettséget növeli.)

Szerintem az énekes tehetségeknek (a későbbiek során ebben az írásban egyszerűsítve tehetségeknek) két összetevője van. Az egyik összetevő örökletes, gének által meghatározott. A másik része a tanulható, fejleszthető. Mint, ahogy minden ember különböző, a veleszületett összetevők is különböző fejlettségűek. Téved az, aki azt gondolja, hogy azt is lehet fejleszteni, ami nincs, vagy a kicsi meglévőt olyan szintre lehet fejleszteni mint a veleszületett tehetségűt. Az ilyen „tehetség”, ha azzal élnek, adott pillanatban felborulhat, a személyiségben komoly pszichológiai problémákat okozva.
(Kit érdekel ez? Legfeljebb családját és a jobb érzésű emberek sajnálatát váltja ki. Találhat példát rá mindenki, aki kicsit gondolkodik – nem szükséges az énekesek között válogatni.)

Az énekes előadói tehetségnek is több oldala van.

Néhányat ezek közül.
Ilyen a hallás, a tiszta éneklés, a hangszín, az előadói képesség (gyűjtő fogalomként), a stílusérzék stb. Ezek egy-egy előadás során kölcsönhatásban vannak egymással.

Ahhoz, hogy valaki tisztán énekeljen legalább relatív hallással (röviden hallással), és tiszta énekhanggal kell rendelkeznie. Hiába van valakinek hallása, ha olyan a hangja (mindig, vagy néha) mint a rosszul hangolt zongora. (Akiknek jó hallásuk van, azok észre veszik maguk is, hogy hamisan énekelnek, de vannak olyanok – a továbbkerült versenyzők között is –  akik ezt nem hallják.)
Mindkettő képesség fejleszthető, olyan hangszerekkel (ilyen például az olcsó és könnyen beszerezhető furulya), melyek stabil hangolásúak, de zenehallgatással is, ha ez a zene nem hamis. A fejlesztés annál hatékonyabb minél fiatalabb korban kezdik.

A hangszín változtatható legkevésbé, viszont ez határozza meg legjobban az előadandó művet. (Ez is változhat – még a nem kívánt irányban is – elsősorban életmódváltozás – életkor, hízás, cigaretta, alkohol stb.- hatására.)

Elengedhetetlen egy jó énekesnél a jó előadói képesség is, de nem pótolja a hallást, tiszta énekhangot és az egyéni hangszínt.
Azoknál az előadóknál, akiknek legalább jó hallásuk és hangjuk van és kiváló előadók, azt tanácsolom, próbálkozzanak a színészettel (ne akarjanak énekesek lenni). Ott majd megrostálják őket.

Tehetség kell egy-egy mű kiválasztásához is. Az előadónak – munkássága során – magának kell kiválasztania stílusát, kialakítania egyéniségét, mert ez jelentősen befolyásolja sikereit. Ha ezt kiengedi kezéből örökké kiszolgáltatott lesz. Könnyen lehet egy-egy előadót kellemetlen helyzetbe hozni azzal, hogy kiválasztják számára, hogy mit kell előadnia.

Ezek után azt mondhatná az olvasó, hogyha ilyen jól tudom, akkor miért nem éneklek, zsűrizek. Két oka is van soha nem kértek fel rá. Ha felkérnének rá, nem vállnám, mert csak átlagos hallásom van és a hangom néha, mint a lehangolódott zongora. Akkor vajon miért írtam le? Mert ezek alapján véleményt alkotok előadókról, zsűritagokról, mentorokról, stábokról és műsorokról. Mint ahogy megteszi ezt mindenki a saját elképzelései alapján.!!!

Kit érdekel ez?

A nézőt? – ha sérti a fülét és igazságérzetét (legfeljebb átkapcsol egy másik csatornára).

Az előadót? – talán. (Akkor biztosan, ha kiesik.)

A kereskedelmi adó zsűritagját? – (tisztelet a kivételnek) nem!

A TV adót? – csak akkor, ha a nézettség számottevően csökken (akkor mérlegelnie kell)! A TV adót az sem zavarja, ha jóhiszemű embereket aláz meg azzal, hogy „kifigurázza” őket. (Valószínű védi őt a szerződés amit a „szereplővel” aláíratott.) A lényeg az, hogy a nézettség – vele együtt – a bevétel nőjön.

Nem vagyok jogász, ezért a „sértetteket” arra biztatom, hogy forduljanak valamilyen jogsegélyszolgálathoz (bármit is írtak alá, ugyanis van olyan jog is melyről az ember nem mondhat le), mert úgy gondolom, hogy az emberi méltósághoz (pl.:megalázó elbánás) való jog alkotmányunkban rögzített. A per megnyerés reményében úgy gondolom a szakügyvéd, szakügyvédek pedig – a kártérítés bizonyos százalékáért – vállalni fogják a pert (utólagos fizetéssel is).

pZ

A nagybajomi zenekarokról

NAGYBAJOMfigyelő:
2012. szeptember 18.

Legalább egy évvel ezelőtt egy volt zenekari tag megígérte, hogy megírja a nagybajomi My Big Trouble történetét, melyet feltehetek a Nagybajom Figyelő oldalaira. Az írást eddig még nem kaptam meg. A következő két filmet valószínű Ő tette közzé az interneten.
http://www.youtube.com/watch?v=toV-d7BYAps
http://www.youtube.com/watch?v=Jl4z3ncnFzE

Nagybajomban szinte minden korosztálynak megvolt a maga rock zenekara. Hogy néhány zenekari tag nevét említsem, akik ma is Nagybajomban élnek: – a teljesség igénye nélkül – Mustos István, Szabó Dezső, Pap Jenő, Ács–Gergely Róbert, Róth Erich és még sokan mások (Cactus, Trezor együttesek stb.).

A My Big Trouble alapítói György-Dávid Zsolt és György-Dávid Zoltán testvérek. Hozzájuk csatlakoztak a volt általános iskolai osztálytársak Herczeg Imre, Kiss Zolán, Nádai Tamás. A zenekar így állt fel: György-Dávid Zoltán (dob), György Dávid Zsolt (a zenekar vezetője, ének), Herczeg Imre (gitár), Kiss Zoltán (basszusgitár), Nádai Tamás (billentyű). A zenekarban játszott egy ideig Major Balázs (gitár) is. A kezdet gyötrelmes volt. „Nagy bajuk volt.” Nem kaptak próbatermet. Egy ideig a zenekar mellett bábáskodott Marics Csaba is.  Első fix helyük a foci öltöző nagytermében volt Horváth Éva jóvoltából, aki akkor könyvtárossága mellett a foci csapat ”mindeneseként” tevékenykedett. Szűk körben itt is mutatkoztak be. Névválasztás közben a dobra fiam szemet ragasztott (Eyes), de végül a My Big Trouble név mellett döntöttek (Major Balázs ötletére). A későbbiek során Bán Csaba lelkész biztosított helyet számukra a gyülekezeti házban. Csak a sikerek elérése után kerültek a művelődési házba. Első sikerüket Gyergyószárhegyen érték el (Saját erőből – idősebb Nádai Tamás segítségével – teljes felszereléssel utaztak Szárhegyre.) Az erdélyi fellépésre Pirka János beszélte rá őket a Patak vendéglőben történt fellépés után. Először az erdélyi újságok írtak róluk. Jelentősen hozzájárultak az akkor pangó testvértelepülési kapcsolatok megerősödéséhez. (Kiss Zoli ekkor szerezte első barátait Szárhegyen. Azóta is tart ez a személyes kapcsolat. Szinte nincs olyan év, hogy legalább egyszer ne látogatna Erdélybe barátaihoz.)
Ettől kezdve a város zenés rendezvényein felléptek. Különösen sokszor az iskola rendezvényein, hol az egész zenekar, hol annak egy része Pap Jenő (billentyű), Tibol Veronika (billentyű), Táskai Vince (gitár), Ács–Gergely Róbert (dob) és gyermekszereplők (ének) részvételével. (Az utód zenekarok a mai napig is követik ezt a hagyományt.) Nádai Tamás – tanulmányai  miatt – Pécsre távozott, így a zenekar billentyűs nélkül maradt.
Sikerült meggyőzni Pap Jenő zenetanárt, hogy lépjen be a zenekarba. A zenekarnak talán ez az időszak volt a legsikeresebb korszaka, mely tele volt sikeres fellépésekkel. Ekkor készítette első zenei alapját egy amerikai AIFOR katona számára a zenekar. Volt olyan év, hogy ők zenéltek a megyei zenészbálon. Azóta is megismerik őket zenésztársaik, szó nélkül nem mennek el egymás mellett.
Időközben Herczeg Imre új hobbit talált magának, gyakorlatilag kiszállt a zenekarból, György-Dávid Zsolt elköltözött Nagybajomból. Így – addig, amíg élt Táskai Vince – csak az iskolai szereplések maradtak. A zenekar lassan megszűnt működni (egy ideig még csak a hangtechnikai munkálatokhoz – erősítés, hangtechnikai utómunkálatok a Bajom TV működéséhez – vették igénybe a zenekar tagjait és technikáját).

Farkas Balázs (billentyű) és Hosszú Milán (gitár) kezdeményezésére a régi technikával, György-Dávid Zoltán (dob), Kiss Zoltán (basszusgitár) jött létre a Game Over zenekar.
Próbálkozások után Kuczkó Lilla lett a zenekar énekese. Pár fellépés után stílus viták miatt a zenekar megszűnt.

A „zenészek” énekest, Jáger Kinga zenekart keresett. Így jött létre az Orion 5 zenekar. A zenekar tagjai : Farkas Balázs (billentyű), György-Dávid Zoltán (dob), Hosszú Milán (gitár), Jáger Kinga (Janga) (ének), Kiss Zoltán (basszusgitár).
A hanganyagok rögzítését, utómunkálatokat Jáger László végzi. Így készült el néhány zenei alap a zenekar közreműködésével, melyet Jáger Kinga használ.
http://nagybajomfigyelo.wordpress.com/2013/04/19/janga-jager-kinga-orion5/

A zenekarok története, fejlődése szorosan összefügg. Az Orion 5 zenekarnak van olyan berendezése mely még a My Big Trouble zenekaré volt.  A „zenészek” egy része autodidakta módon képezte, képeztette s jelenleg is képezi magát. Zeneiskolai végzettsége csak Farkas Balázsnak és Jáger Kingának van.

A zenekarok nem jöhettek volna létre a tagok kitartása, áldozatvállalása nélkül. Valamennyi felsorolt zenekari tag élvezte családja erkölcsi és anyagi támogatását is.

Nem kívántam teljességre törekedni. Remélem a zenekari tagok közül, valakik majd megírják a zenekarok történetét. A My Big Ttrouble zenekarét attól várom, aki megígérte. Igényes munkára számíthatnak az érdeklődők. Bizonyíték rá a Youtube-on megjelent második klipp. http://www.youtube.com/watch?v=toV-d7BYAps

Kinga TV-s szereplése késztetett írásra. Egyes sajtóorgánumok Jáger Kingát a Game Over zenekar tagjaként említették. Kinga zenekara az Orion 5.
Kérem olvassák Major Balázs és Xy hiteles hozzászólását.

Kiss Zoltán (pZ)
úgyis mint az egyik zenekari tag édesapja

A sárga-tetejű

NAGYBAJOMfigyelő:
2012. június 11.

Nem kívánok gasztro-blogger  lenni, de édes szájú vagyok szeretem a finom süteményeket.

„Nagycsaládunkban” a dédmama („nagymama”) és anyu főzött, anyu készítette az édes süteményeket (a tészta alap és a krémek keverését rám bízva – szívesen tettem – a jutalmam a krémesen maradt fakanál és a keverőedény kinyalása volt. A mutatóujjamat használva igazán tisztára tudtam nyalni a tálakat.), nagymama és mama sütötte a kelt tésztákat és a réteseket. Nem volt olyan vasárnap, amikor ne lett volna legalább egy sütemény az asztalon még a legszűkösebb körülmények között sem.

Ötven évvel ezelőtt Pécsre, kollégiumba kerülve mivel nem kaptam mindig vacsorát – a hiányzó élelmiszert – otthonival pótoltam. Nagyanyám minden héten jött a piacra, hozta árulni az almát és a tömött pakkot, aminek legnagyobb része alma volt. A pakk tartalmát megosztottam szobatársaimmal, ahogy ők is a saját pakkjuk tartalmát megosztották velem. Szinte mindig került a csomagba sütemény is. Nemcsak nekem, hanem nekik is ízlett. Sokszor előfordult hogy hét végére hideg kaját kaptunk, ami gyakran egy fél csomag vaj volt, amit egy idő után untunk. Valakinek eszébe jutott, hogy küldjem haza anyukám pedig süssön belőle „sárga-tetejűt”. Így a Horváth Ilona féle Jókai szeletből a tetejére öntött sárga cukormáz miatt sárga-tetejű lett, ami a tágabb családban is elnyerte a sárga-tetejű elnevezést.

Mamámat, fekete fejkendőjével, saját maga által horgolt fekete “belinerjével” a szobatársak, de a többi kollégisták közül is sokan ismerték.  Este érkezett a ”húszassal” ha ráértem mentem eléje és átvettem a pakkot, vagy hozta a kollégiumba. Másnap az üres szatyrot vittem, vagy szobatársaim vitték a piacra.

Ime a

SÁRGATETEJŰ

HOZZÁVALÓK:

30 dkg liszt,

20 dkg vaj,

10 dkg porcukor,

1 tojás.

Ízlés szerint választott 20 dkg lekvár,

A mázhoz:

2 tojássárgája,

6 dkg porcukor,

1 csomag vaníliás cukor.

ELKÉSZÍTÉS:

Morzsoljuk el a lisztet a vajjal, majd adjuk hozzá a porcukrot, és a tojást. Formáljuk hengerré, és osszuk 3 részre. (Hűtsük le. A meleg vajas tészta könnyen törik.)

Nyújtsuk ki kb. 35×20 cm-es lapokká. A lapokat nyújtófára csavarva sütőlemezre helyezzük, széleit egyenesre vágjuk és külön-külön megsütjük.(170 fok, 14 perc) Sütés előtt szurkáljuk meg egy villával, hogy a tészta fel ne hólyagosodjon. Kenjük meg a még meleg lapokat kajszi lekvárral, és ragasszuk össze a 3 lapot.

Kavarjuk habosra a tojás sárgákat a porcukorral, és a vaníliás cukorral, majd kenjük a lekvárral összeragasztott tészta tetejére. Tegyük 10 percre langyos sütőbe, hogy a bevonat összeolvadjon. Kihűlés után vágjuk 7cmx2cm-es szeletekre.

Finom hosszú ideig eltartható szárazsütemény jellegű sütemény.

Vesd össze: Horváth Ilona: Szakácskönyv XIII. átdolgozott kiadás 367-368. oldal Orleans szelet, Jókai szelet

http://www.sutigyar.hu/recept/orleans-szelet

http://mamisuti.blogspot.com/2011/06/jokai-szelet.html

pZ

Húsz éves a nagybajomi Gyermekekért Alapítvány

NAGYBAJOMfigyelő:
2012. január 3. Írta: Kiss Zoltán

A kezdetek
A rendszerváltás időszakában Nagybajomban hat politikai szervezet működött.
(Forrás: HELYI ÖNKOMÁNYZATI KÉPVISELŐVÁLASZTÁS jegyzőkönyvei 1990 szeptember 30.:


https://www.dropbox.com/s/6yksz007vecdii3/V%C3%A1laszt%C3%A1s_k%C3%A9pvisel%C5%91k_1990.doc?dl=0

https://www.dropbox.com/s/9k91bjkoqinedrs/V%C3%A1laszt%C3%A1s_k%C3%A9pvisel%C5%91k2_1990https://www.nagybajom-figyelo.hu/kiss-csemete-nagybajom/.doc?dl=0

https://www.dropbox.com/s/ba9urwezrbbldix/V%C3%A1laszt%C3%A1s_polg%C3%A1rmester_1990.doc?dl=0

A Gyermekekért Alapítványt az MDF Nagybajomi Szervezete kezdeményezte.
Ezzel kapcsolatban a Szervezet megbízott, hogy az Alapítvány létrehozásával kapcsolatos teendőket lássam el.
1991. augusztus 29-én Alapítványi Felhívás című körlevelében kezdeményeztük, az Alapítvány létrehozását, melyet a Szervezet minden tagja támogatott.
(Forrás:

https://www.dropbox.com/s/cg9hhvk38td8s0n/Alap%C3%ADtv%C3%A1nyi%20felh%C3%ADv%C3%A1s.doc?dl=0

Emlékeim szerint a nagybajomi szervezet tagjai: Balogh József, Deák Varga József, Gerse Imre, Gerse Imréné, Hujber Tamás, Király László, Kiss Zoltán, Kovácsné Horváth Mária, Nagy Zoltán, Nagypál Tiborné, Nemesné Leiti Magdolna, Nyíri Izabella, Vasvári Jánosné. Szinte minden ülésünkön jelen volt Nagy Zoltánné, aki később lépett tagjaink közé György Dávid Józseffel, Major Tiborral, Nemes Jakabbal együtt. Az alakulás után Nagypál Tiborné nem vett részt a szervezet munkájában, Nyíri Izabella elköltözött Nagybajomból.
A szervezetnek háromtagú vezetősége volt: Gerse Imréné, Kiss Zoltán és Nagy Zoltán.

Az Alapítvány létrehozásának ötletét az MDF Lakiteleki Szervezetének felhívása adta, melyben kérték, hogy anyagilag támogassuk a Lakitelek Alapítványt.
Az MDF szervezet működéséhez állami támogatást kapott, illetve tagjaitól tagsági díjat szedett. Takarékosan gazdálkodva így gyűlt össze az az összeg, melyet az alapítvány létrehozására felajánlott. Úgy gondolom, és akkor valamennyien úgy gondoltuk, hogy az általános iskolák fenntartásának feladata állami feladat, melyet a törvénykező azóta az önkormányzatok kötelező feladatává tett, de az ellátandó feladatokat az állam törvényi és rendeleti úton szabályozza. Végrehajtása az önkormányzatok törvényi kötelezettsége, a törvényszegés pedig jogkövetkezményekkel járhat. Úgy gondolom, és úgy gondoltuk, hogy mint eddig is, ezután is az állam garanciát vállal az általános iskolás korúak teljes körű oktatásáért és neveléséért, ezért  a Gyermekekéért Alapítványt  az alapítvány kezdeményezői nem szánták semmiféle „védőhálónak” senki számára, hanem csakis többletjuttatásnak, melyet a tehetség kap elismerésként, illetve tehetsége kibontakoztatása érdekében.

Az MDF Nagybajomi Szervezete felhívásához csatlakozott az
Álalános Iskola Nagybajom,
ÁFÉSZ Nagybajom,
Takarékszövetkezet Nagybajom,
Önkormányzat Képviselőtestülete Nagybajom és
Horváth Teréz Nagybajom.

AZ ÁFÉSZ ig. elnöke kikötötte, hogy csak akkor csatlakozik az alapítók közé, ha az alapító okirat tartalmazza a számítógépes ismeretek elsajátításához szükséges anyagi alapok bővítését is. Egyéb észrevétel nem érkezett.

Tibol László – az akkori igazgató – felkérte az iskola gazdasági vezetőjét és engem, hogy egyeztessünk az alapító okirat tartalmáról és megkérte a gazdasági vezetőt, hogy nézzen utána a törvényi feltételeknek és jegyeztesse be az alapítványt. Az egyeztetés során nekem csak az volt a feltételem, hogy az alapító okirat tartalmazza az Alapítványi Felhívásban foglaltakat.
A gazdasági vezető az alapítvány alakuló ülését 1992. január 7-re tűzte ki, ahol az alapítók elfogadták az Alapító okiratot:

https://www.dropbox.com/s/5psgjo49etnp1c7/Alap%C3%ADtv%C3%A1nyi%20alap%C3%ADt%C3%B3%20ok%C3%ADrat.doc?dl=0


Mivel az okirat egyes pontjaival nem értettem egyet, de az alapítással igen, az okiratot aláírtam és bejelentettem, hogy az alapítvány munkájában, sem mint az alapítók képviselője, sem mint kuratóriumi tag nem kívánok részt venni. Bejelentettem, hogy az MDF Nagybajomi Szervezetét Gerse Imréné képviseli. Kértem az alapítókat, hogy az alapítvány céljain az Alapítványi Felhívásban javasoltak szerint változtassanak.
Ezt a változtatást az Alapítók és a Kuratóriummal való egyetértésben a bíróságon bejegyeztették.
(Forrás:

https://www.dropbox.com/s/e5ydkcqpla5gq7w/Alap%C3%ADtv%C3%A1ny%202.Az%20okirat%20els%C5%91%20oldala.doc?dl=0

A köztudatban a Gyermekért Alapítvány létrehozása óta a nagybajomi tehetséges gyerekeket támogatja. Ennek a tudatnak az erősítésében az iskola eddigi minden igazgatója mindig mindent megtett.

Nagybajomban kevés olyan ember van, aki nem támogatta anyagilag az Alapítványt. Ha mással nem, adójának 1%-kával. Köszönet ezért a munkahelyi vezetőknek, akik felhívták erre a figyelmet, de elsősorban azoknak, akik segítették elkészíteni az adóbevallásokat.
Kérem tegyék meg ezt ezután is:
Gyermekekért Alapítvány
Adószám: 19195513-1-14
Banksz.: 11743143-20000143

Kiss Zoltán
a Gyermekekért Alapítvány egyik kezdeményezője

A Gyermekekért Alapítvány jelenlegi kuratóriuma:
a kuratórium elnöke: Gerse Imréné nyugdíjas pedagógus,
tagjai:Zsoldos Márta Piroska a NÁMK igazgatója,
Kiss József az ÁFÉSZ Nagybajom ig. elnöke,
Nagy Zoltánné,
Szerencsés Istvánné.

Forrás: Gerse Imréné

Kapcsolódó anyag:
Nagybajomi alapítványok

Alapítványi Est 2012. január 27.

Kapcsolódó írások:

http://nagybajomfigyelo.wordpress.com/2012/01/03/husz-eves-a-nagybajomi-gyermekekert-alapitvany/
Írta: Kiss Zoltán
http://nagybajomfigyelo.wordpress.com/2012/02/02/husz-eves-a-nagybajomi-gyermekekert-alapitvany-2/
Írta: Gerse Imréné
http://nagybajomfigyelo.wordpress.com/2012/02/02/10-ev-a-gyermekekert-alapitvany-kuratoriumaban/
Írta: Ifj. Dömötör Sándor
http://nagybajomfigyelo.wordpress.com/2012/02/03/gyermekekert-alapitvany-2/
Írta: Törő Krisztina

Hiába kész az út, a táblák kint vannak

KaposPont:
2010-09-02 16:46:11

Még mindig kint vannak az 50-es táblák a 61-es úton, pedig látszólag készen van a felújítás. A Nagybajom-Böhönye közötti szakaszon lakott területen kívül is korlátozzák a sebességet, ha valaki túllépi, megbüntetik…
http://kapos.hu/hirek/kis_szines/2010-09-02/hiaba_kesz_az_ut_a_tablak_kint_vannak.html 


Biztosan sokan ismerik azt a tanmesét, amikor a pásztor sorozatosan farkast kiált akkor is, amikor azok nem jönnek. Így akkor sem hisznek neki, amikor tényleg bajban van. Így van ez a táblákkal is.
Nem tudom, most mi a helyzet, mert tapasztalatom szerint kint hagyták a táblákat nem csak Böhönyéig, hanem Iharosberényig – talán több mint egy éve kint vannak. Tapasztaltam, hogy Iharosberényben 30 km- es táblánál a rendőrök fényképeztek olyankor is, mikor ott nem folyt munka. Egyik ismerősöm szerint munkaszüneti napokon is. Azóta a Nagybajom – Kutas – Nagyatád – Csurgó – Iharosberény utat választom. Valamivel hosszabb, de szabályosan lehet rajta közlekedni.

Egyébként elképesztő a táblák elhelyezése. Úgy gondolom a kivitelező szándéka szerint az építés teljes időtartamára egészen az átadásig a Nagybajom – Böhönye szakasz egész hosszára legalább 50 km-es sebességkorlátozást gondolt – ahol dolgoznak 30 km-t. Ehhez viszonyítva –  még talán most is – az utazó talál olyan 50 km-es táblát – nem is csak egyet, melyet a tőle talán 10 méterre, vagy távolabb levő kereszteződés a KRESZ szerint felold. Találkoztam olyan esettel is, ahol a dolgozó munkások mellett 50 km-es sebesség volt engedélyezve. Még jó, hogy a jobb érzésű gépkocsivezetők a forgalmi viszonyoknak megfelelő sebességet választottak.

Nagyon enyhén fogalmazva ezek a viszonyok nem erősítik, hanem határozottan gyengítik, morálisan aláássák a törvények betartását. A szabályokat betartó közlekedőnek, azaz érzése, hogy haladásával nem alkalmazkodik a közlekedési viszonyokhoz, ezzel veszélyezteti a szabálytalanul közlekedők biztonságát.
(pZ)

Nyílt levél

NAGYBAJOMfigyelő:
2009-09-20.  Frissítve: 09.22.

„Szemét ügyek”

 Kedves Barátom! 

Köszönöm, hogy felhívtad figyelmemet a következő linkre: http://www.fntudosito.hu/riport/4024
Már találkoztam vele. Egyrészt olvasom FigyelőNet (http://www.fn.hu/) híreit, másrészt rendszeresen olvasom Nagybajom honlapjának Fórum rovatát (http://sgforum.hu/forum.php3?azonosito=nagybajom). 

Ami miatt a linket eddig nem tettem közzé az, hogy szeretnék a képekre, a szemétügyre reagálni. Sajnálom, hogy ezt a község vezetői írásban eddig nem tették meg. Pedig tudtommal több önkormányzati ülésen is foglakoztak a problémával. Vallom: „Verba volant, scripta manent.” A szó elrepül, az írás megmarad. Fordíthatnám szabadon úgy is: a leírt ígéretet könnyebb számon kérni. 

A szemetet a környezet szempontjából két nagy csoportra osztanám.

Az egyik lebomlik, környezetszennyezés nélkül beépül a természetbe. Ez a szerves hulladék. Az ember szerepe, hogy meggyorsítsa a természetbe épülését.

A másik feldolgozatlanul, válogatatlanul károsítja környezetét. Feldolgozás után hasznosítható.

Nagybajom városából intézményesen szállítják:

a háztartási hulladékot, amely az előbb említett mindkét hulladékfajtát tartalmazza.

Meghatározott rend szerint szállítják a zöld hulladékot, mely szerves hulladék. (http://nagybajomfigyelo.freeblog.hu/archives/2009/05/03/Zold_hulladek/)

Szállítják a szelektív hulladékot: egyes hulladékfajtákat ellenőrizetlenül (üveg, papír, műanyag) szelektíven címkézett konténerekben el lehet helyezni a város egyes pontjain (míg az edények meg nem telnek).  

Az elmúlt évben még a város két pontján (Vásártér u vége, Kunmajor) konténer volt elhelyezve, melyben szemetet lehetett elhelyezni. Én magam nem tudom, hogy milyen szemét számára. Azt sem tudom, hogy használatának szabályait hol tették közzé. Hogy milyen körülmények alakultak ki, ahhoz meg kell nézni a Kunmajorban még működő konténert és környezetét. Nem válik a „város” dicsőségére. (Lásd a legelső hivatkozást: http://www.fntudosito.hu/riport/4024.) 

Hála Isten nem lakok egyik lerakó közelében sem, de megértem a közelben lakók felháborodását.

Pár évvel ezelőtt, amikor a város a mostani szolgáltatóval szerződést kötött, a szolgáltató meghatározta, hogy milyen és mekkora edényeket ürít a szemétgyűjtés során. A város illetékes szerve kedvezményes hulladékgyűjtő-edény értékesítést végzett. Nem mérte azonban fel, hogy mely háztartások maradtak edény nélkül. A nem a megállapodás szerint gyűjtött hulladékot a szolgáltató pedig nem szállította el. Jobbik esetben ez a Vásártér utca végébe, illetve Kunmajorba a konténerbe illetve a konténer mellé került, kerül, ha nem a közvetlen környezetet, mezőt, erdőt szennyezi az építési hulladékokkal, a kidobott bútorokkal, a használhatatlan műszaki cikkekkel együtt. 

Egyes helyeken Nagybajomban is törvényesen meg lehet szabadulni bizonyos hulladékoktól. Például a szükségtelen gyógyszereket vissza lehet vinni a patikába, elemeket az ABC-be, vagy egyéb helyekre. A papír hulladékot az elmúlt évekbe az iskolások gyűjtötték. A pille palackokat most is gyűjtik.
Törvény szabályozza az elektromos készülékek forgalmazók által való kötelező visszavételét. Vajon új készülék vásárlásakor hány nagybajomi viszi vissza használt készülékét Kaposvárra.

Megjegyzem az elmúlt években a év egy napján az önkormányzat szervezésében a városban lomtalanítást végeztek. Ekkor a lakók megszabadultak megunt, elhasználódott berendezési tárgyaiktól. Idén Nagybajom honlapjának Fórum oldalán megkérdezte valaki, mikor lesz a lomtalanítás (Környezetünk- laci –  2009. ápr. 10. 22:21 – http://sgforum.hu/listazas.php3?azonosito=nagybajom&id=1234785666) . Válasz azóta sem érkezett. Pár nap múlva a polgármester a Bajom TV képújságján közzétette a zöldhulladék szállítási rendjét (http://nagybajomfigyelo.freeblog.hu/archives/2009/05/03/Zold_hulladek/). (Nem láttam még zöld hulladékot kihelyezni és szállítani a városban. Vagy magától lepusztul, vagy komposztálva újrahasznosítják.)

Ezek alapján a következő vélemény alakult ki bennem.

Elgondolkodtató, hogy több évvel az új szállítási rend kialakítása után derül ki, hogy legalább kétszáz olyan háztatás van, ahonnan nem szállítják el a szemetet, mert nem vásárolták meg a megfelelő kukákat. Ez eddig senkit nem érdekelt? Most is csak azért érdekli a vezetőket, mert kétszázzal több edény ürítéséért kell fizetni, mint amit elvisznek?
Ez a szemét jobb esetben a konténerekbe rosszabb esetben a környezetbe kerül és alakítja nem csak a városvezetésről, hanem a város lakóiról kialakított véleményt is. Míg a város vezetőit választáson le lehet váltani, de a lakóitól megszabadulni nem.

Mit kellene tenni ahhoz, hogy a szemétügyből ne legyen „szemét ügy”?

Körültekintően megszervezni a hulladék minden formájának szállítását.
–          A rendszerből hiányzó kb. 200 darab kuka pótlása minden lehetséges eszközzel, ha kell önkormányzati segítséggel.
–          A zöldhulladék évi nyolcszori szállítása helyett évi kétszeri lomtalanítás.
–          Ha mindez megvan, a kunmajori hulladéklerakó megszüntetése.
–          A környezet rendjének szigorú betartatása, a renitenskedők következetes büntetése.
     A bizonyítékgyűjtésbe, dokumentálásba például a polgárőrséget is be lehetne vonni.  

A probléma megoldását úgy látom, hogy segítené az önkormányzat által megszavazott hulladékudvar megvalósítása.
A szabályok betartatása, és következetes számonkérés nélkül azonban, az intézkedéseknek nem lesz eredménye. Az újabb intézkedések csak újabb problémákhoz vezetnek.
 

Bennünket nem vigasztal, de „Szemét ügyek” nem csak nálunk vannak.
A párhuzamosságok és az azokra adott válaszok azonban, segíthetnek saját bajaink megoldásában.

Rendszeresen figyelemmel kísérem a neten testvértelepülésünk Szárhegy történéseit is az erdélyi online újságok oldalain (http://www.erdely.ma/index.php,  http://www.honline.ro/, http://www.figyelo.ro/, http://www.ujkelet.ro/, http://www.kisujsag.ro/, http://www.kronika.ro/index.php stb.) valamint figyelemmel kísérem Szárhegy honlapját (http://www.lazarea.ro/), ahol olvasom a Szárhegyi Közlöny cikkeit.

Szárhegyen is van szemét ügy és vannak „szemét ügyek”.

Amikor a NAGYBAJOMfigyelő blogot indítottam, testvértelepülésünkről sokkal több netes hírt találtam, mint Nagybajomról. Másrészt példának tartottam bizonyos történéseket, ezért a NAGYBAJOMfigyelő oldalain egyes Szárhegyről szóló cikkekre felhívtam a figyelmet.

Szárhegy, a szárhegyi vezetők az interneten, de az írott sajtóban is sokkal jobban kommunikálnak, mint Nagybajom. Érdemes elemezni a cikkek témáját, a reagálásokat, a hírforrások számát és összehasonlítani a nagybajomival.

Pillanatnyilag náluk a szemét ügyön kívül a szennyvíz a téma. Bár csak már mi is ott tartanánk. Innen a távolból csak reménykedhetünk, hogy megértik, hogy a szennyvíz elvezetése a közösségi érdekeken túl egyéni érdek (a mi érdekünk is), amiért áldozni is kell.

Üdvözlettel:
Zoli
(Kiss Zoltán)

4 / 4 oldal

Köszönjük WordPress & A sablon szerzője: Anders Norén