NAGYBAJOMfigyelő:
2018. július 07.
Ez nap is eljött, ismét pályára léptünk hosszú idő után a Gyergyószárhegy testvér településünk csapata ellen. A pénteki érkezésük után próbáltuk felkészíteni őket, s magunkat is a nagypályás mérkőzésre.
A fellépés előtt Györffy Gábor alpolgármester és György M. József adott át egy-egy emlék plakettet, Pirka János emlékére, aki motorja volt a két település kapcsolatának a kezdetek óta. Polgármesterünk köszöntése után a két himnusz elhangzásával, tényleg a labda került a középpontba.
A szárhegyi csapat: György-Mózes József, László Attila, Len Attila, Korpos István, Nagy Csaba, Gáspár Ernő, Becze Sándor, Györffy Gábor, Kovács Géza, Eröss Tivadar, Lukács Vilmos, Ifj. Korpos István, Sajgó Árpád, György-Mózes Áron, Györffy Zsolt.
Nagybajom csapata Németh István, Boldizsár Béla, Balázs Bálint, Weininger János, Dr. Matyók János, Hujber Tamás, György D. Zoltán, Tóth Gábor, Gyurkó László, Göncz Zsolt, Véber László, Véber Péter, Ács Attila, Récsei János, Táskai Kálmán.
A hazai csapat kezdett jobban, több lehetősége adódott a vezetés megszerzésére, de a kapuban Kovács Géza remekelt, s nem tudtuk bevenni kapuját. Ha már ő sem tudott segíteni akkor ott volt a kapufa.
A szárhegyiek előtt is adódott lehetőség, de ők sem éltek vele. Így már azt hittük döntetlen lesz az első félidő, de Weininger enyhe sérülése megzavart bennünket, s kaptunk egy gólt. A szünetben azt beszéltük, vak tyúk is talál szemet, de sajnos ezt megcáfolta Gáspár Ernő, mert még kétszer betalált. Hatalmas erőt adhatott az is az erdélyi barátainknak, hogy a hét közepén érkezett tűzoltó egyesületük tagjai hatalmas buzdítással segítették őket. A másodikban folytatódott a tendencia, a hazaiak sorra kihagyták a helyzeteiket, s megint jött Ernő s kettővel vezettek. A sima vereséget sikerült elkerülni, Gyögyő Zoli szépített, s úgy tűnt az egyenlítés is sikerülhet, de ismét a vendégeink találtak kapuba. Sajnos nálunk nem voltak ilyen gyors emberek a támadósorban, mert ők inkább a statikus mozgást helyezték előtérbe (volt polgármesterünk Ács Attila). Egyik társam meg is jegyezte, abban a pár négyzetméterben, ahol Récsei Jani mozgott kiégett a fű. Vizes Józsit idézve és a szemeit elnézve ez így is volt (én mindent megtettem azért, hogy sikerüljön a győzelem őnála volt elhelyezve a három gólt szerző tyúkocska). Igaz ő nem lépett pályára, de vendéglátóként le a kalappal előtte. Száz szónak is egy a vége, újra öröm volt pályára lépni, a mérkőzés utáni nosztalgiával emlékezni a régmúltra. Volt, aki 20 éve járt nálunk, de talált régi ismerőst, szívélyesen tudták egymást ismét üdvözölni.
Szeretném megköszönni mindenkinek, aki segített, hogy újra együtt lehettünk, s várjuk a folytatást.
Véber László
Vélemény, hozzászólás?